Portál:Filozófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Margit51 (vitalap | szerkesztései) végezte 2017. március 18., 12:04-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Diskurzus-Elmélkedés szóban

Üdvözlünk a Filozófiaportálon!


A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia és logika, a jogelmélet és politológia, az etika, valamint a teológia terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a bölcsészettudományoknak. A filozófia szó a görög philoszophiából ered, melynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A szophia, amit általánosságban „bölcsesség”-nek fordítunk, szélesebb jelentést hordoz, magába foglalja mesterségbeli tudást, ügyességet is, amit ma praktikus tudásnak mondanánk (Homérosznál például az ügyes ács tudása minősül szophiának); ugyanez figyelhető meg a hasonló jelentéstartománnyal bíró latin ars – „művészet, tehetség”, de „tudás”, sőt „mesterség” is – esetében.

Sokak véleménye szerint a filozófus feladata az, hogy kutatásait objektíven, elvetve bármely elfogultságot a tárgyalandó problémával kapcsolatban, az ész természetes fényében végezze – a jó példa erre a szókratészi elenkhosz, mely nem egy határozott álláspont kifejtése, hanem a beszélgetőpartnerek álláspontjának megvizsgálása, melynek során azok hiányosságaira, esetenként a problémák megoldhatatlanságaira mutatunk rá. Mások – így pl. Hegel – szerint az abszolút elfogulatlanság követelménye teljesíthetetlen, bizonyos problémák ún. megoldhatatlansága pedig viszonylagos.

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) – A két filozófus gondolkodása közötti ellentétet mutatja: Platón felmutat az ideák égi birodalma felé, Arisztotelész ellenben lefele mutat a földi létezőket hangsúlyozva

Arisztotelész, (ógörögül: Aριστοτέλης, latinosan: Aristoteles); (i. e. 384i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.

Művei részint párbeszédek (dialógusok), részint értekező előadásúak; az előbbiekből alig maradt ránk valami. A munkák meglevő gyűjteménye bizonyára Andronikosz kiadásán alapszik. Arisztotelésznek számos műve elveszett, amint két ránk maradt jegyzékből kitűnik. Az egyik, melynek szerzője egy Ptolemaiosz nevű peripatetikus, ezerre teszi Arisztotelész könyveinek számát.

A filozófiai kert, „Egymás jobb megértéséért”; Wagner Nándor munkája.
Filozófiai irányzatok, iskolák és képviselőik

Preszókratikus filozófia

Klasszikus görög filozófia

Hellenisztikus filozófia

Ókori Távol-Kelet filozófiája

Középkori nyugati filozófia

Középkori közel-keleti filozófia

Reneszánsz

Felvilágosodás

Klasszikus német filozófia

A XIX. század filozófiája

Neokantianizmus

XX. századi filozófia

Marxizmus

Az ezredforduló filozófiája

Magyar filozófusok


További portálok
Üzenet hagyásához kattints ide!


Wikidézet
Idézetek
Commons
Filozófiával kapcsolatos képek
Wikiforrás
Szabad forrásmunkák
Wikikönyvek
Könyvek magyarul