1912. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. nyári olimpia
A megnyitó ünnepség
A megnyitó ünnepség
Adatok
RendezőStockholm,
 Svédország
Nemzetek28
Sportolók2407 (2359 férfi, 48 nő)
Versenyszámok16 sportág,
102 versenyszám

Megnyitóünnepség1912. május 5.
Záróünnepség1912. július 27.

Hivatalos megnyitóV. Gusztáv svéd király
Arany
103
Ezüst
104
Bronz
103
Össz.
310
Magyar részvétel
Sportolók119 férfi
ZászlóvivőRittich Jenő
Arany
3
Ezüst
2
Bronz
3
Össz.
8
Pontszám66
Helyezés az éremtáblázaton9.
Helyezés a ponttáblázaton9.

 ← 19081920 → 

Az 1912. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén az V. nyári olimpiai játékokat 1912. május 5. és július 22. között rendezték meg a svédországi Stockholmban. A versenyeket több részletben, összesen huszonnégy versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk – az olimpiák történetében először képviselve mind az öt földrészt – huszonnyolc nemzet kétezer-négyszázhét sportolója vett részt.

Érdekességek[szerkesztés]

  • A torna atlétikai versenyszámaiban tesztelték az elektromos időmérést, a versenyzők és a nézők tájékoztatására bevezették a hangosbemondót.
  • A svéd Oscar Swahn sportlövő hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. Máig ő a legidősebb olimpiai aranyérmet nyert sportoló. Swahn később részt vett az 1920. évi nyári olimpiai játékokon is, ahol ezüstérmet nyert.
  • A stockholmi olimpián tűzték először műsorra Pierre de Coubertin javaslatára a művészeti versenyeket. Az olimpia előtt eljuttatott sporttárgyú művészeti alkotásokat erre a célra alakult bizottságok értékelték irodalom, festészet, szobrászat, építészet és zene kategóriákban.
  • Szintén először került műsorra a modern öttusa, melynek lebonyolítási rendjét a házigazdák dolgozták ki. Mindhárom érmet svéd sportoló nyerte.
  • Kardvívásban teljes volt a magyar vívók fölénye, egyéniben az első nyolc közé hét magyar jutott. Magyarország kardozásban fölényesen nyerte a csapatdöntőt is.
  • 1912-ben első ízben szerepeltek az olimpián úszónők, egyelőre csak egy egyéni és egy csapat versenyszámban. Az első egyéni olimpiai bajnok úszónő az ausztrál Fanny Durack lett.
  • A svédek tiltakozására nem rendeztek ökölvívóversenyeket.
  • A kötöttfogású birkózás nagyközépsúlyú döntőjét kilencórás küzdelem után fújták le döntetlennel.
  • Az olimpia szervező bizottságának elnöke Sigfrid Edström volt, aki a második világháború után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
  • Egy halálos áldozata volt a maratoni futásnak. A szokatlanul nagy melegben Francisco Lázaro, portugál versenyző napszúrást kapott, futás közben rosszul lett és a versenyt követő napon meghalt.
  • A versenyek kimagasló alakja az indián származású amerikai Jim Thorpe volt, aki fölényesen nyerte az öt- és tízpróbát. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága azonban 1913-ban megállapította, hogy Thorpe az olimpia előtt egy ideig hivatásos baseball-csapatban játszott, ezért törölte az amatőr versenyzők névsorából és érmeit visszaküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A NOB ekkor megfosztotta Thorpe-ot bajnoki címétől és az eredetileg második helyezetteket nyilvánította bajnoknak. 1982-ben ezt a döntést megváltoztatták, Jim Thorpe – posztumusz – visszakapta aranyérmeit és azóta öt- és tízpróbában két-két stockholmi olimpiai bajnokot tartanak nyilván. Az eset vélhetően szerepet játszott abban, hogy 1920-tól a sportolóknak az olimpia versenyeinek megkezdése előtt sportolói esküt – amit neveztek amatőr-eskünek is – kellett tenniük.
  • A száz méteres hátúszásban az egyesült államokbeli Harry Hebner – nagy világversenyen elsőként – váltott karral és váltott lábbal úszott és ezzel az úszással fölényesen győzött. Hebner – sokak szerint szabálytalan – úszása nagy vitákat váltott ki, de a versenybíróság végül szabályosnak ítélte ezt a technikát és ezzel a stockholmi olimpián a hátúszás fejlődéstörténetének egy teljesen új fejezete kezdődött.
  • Az ötpróbában hatodik, tízpróbában tizenhatodik helyezést elért amerikai atléta, Avery Brundage később 1952-től 1972-ig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
  • Az öttusázók között induló volt, és az ötödik helyen végzett a második világháború később nagy hírnevet szerzett tábornoka George S. Patton.

Galéria[szerkesztés]

Részt vevő nemzetek[szerkesztés]

Az 1912-es nyári olimpián részt vevő nemzetek; kék= új résztvevők, zöld= visszatérők

Vastagítással kiemeltek azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt olimpián.

Olimpiai versenyszámok[szerkesztés]

A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:

Versenyszámok az 1912. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág Egyéni Csapat nyílt
férfi női férfi női vegyes összesen
atlétika 26 0 4 0 0 0 30
birkózás 5 0 0 0 0 0 5
evezés 1 0 3 0 0 0 4
kerékpározás 1 0 1 0 0 0 2
kötélhúzás 0 0 1 0 0 0 1
labdarúgás 0 0 1 0 0 0 1
lovaglás 3 0 2 0 0 0 5
műugrás 3 1 0 0 0 0 4
művészeti versenyek 0 0 0 0 0 5 5
öttusa 1 0 0 0 0 0 1
sportlövészet 10 0 8 0 0 0 18
tenisz 2 2 2 0 2 0 8
torna 1 0 3 0 0 0 4
úszás 6 1 1 1 0 0 9
vívás 3 0 2 0 0 0 5
vízilabda 0 0 1 0 0 0 1
vitorlázás 0 0 4 0 0 0 4
Összesen 62 4 33 1 2 5 107

Éremtáblázat[szerkesztés]

(A táblázatban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel a számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1912. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 25 19 19 63
2. Svédország Svédország (SWE) 24 24 17 65
3. Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR) 10 15 16 41
4. Finnország Finnország (FIN) 9 8 9 26
5. Franciaország Franciaország (FRA) 7 4 3 14
6. Németország Németország (GER) 5 13 7 25
7. Dél-afrikai Unió Dél-afrikai Unió (SAF) 4 2 0 6
8. Norvégia Norvégia (NOR) 4 1 4 9
9. Kanada Kanada (CAN) 3 2 3 8
  Magyarország Magyarország (HUN) 3 2 3 8
Összesen 103 104 103 310

Magyar részvétel[szerkesztés]

Az olimpián 119 magyar sportoló vett részt. A bécsi udvar intrikái ellenére sikerült elérni, hogy a magyar csapat ugyan sorrendben az osztrákok mögött, de külön zászló és tábla alatt vonulhatott fel. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Rittich Jenő tornász vitte. A magyar sportolók összesen nyolc érmet – három arany-, két ezüst és három bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar sportoló, Fuchs Jenő két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Mészáros Ervin, vívó. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1912. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar versenyzők nyolc sportágban, illetve szakágban összesen hatvanhat olimpiai pontot szereztek. Ez nyolc ponttal kevesebb, mint az előző, londoni olimpián elért eredmény. A magyar szereplésről részletesen lásd a Magyarország az 1912. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ausztrália és Új-Zéland Ausztrálázsia néven közös csapattal indult az olimpián.

Források[szerkesztés]

  • Stockholm 1912 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • 1912 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Stockholm, 1912 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
  • Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
  • Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:1912 Summer Olympics
A Wikimédia Commons tartalmaz 1912. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.