Akasztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akasztó
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Akasztó címere
Akasztó címere
Akasztó zászlaja
Akasztó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállásközség
PolgármesterSuhajda Antal (független)[1]
Irányítószám6221
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség3138 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 19° 12′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 19° 12′ 04″
Akasztó (Bács-Kiskun vármegye)
Akasztó
Akasztó
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Akasztó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Akasztó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Akasztó község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna–Tisza közén fekszik, Kiskőröstől 9 kilométerre északnyugatra. Külterületi határrészeiből északon közel 6 négyzetkilométernyi terület a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-kiskunsági-tavak, nyugaton pedig csaknem 9 négyzetkilométer a nemzeti park Miklapuszta nevű részterületéhez tartozik.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, mely áthalad a központján; Csengőddel az 5306-os út köti össze. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal Csengőd vasútállomása kínálja, Akasztótól mintegy 7 kilométerre keletre.

Története[szerkesztés]

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben.

A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögecpusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, de a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata.

Természeti viszonyai[szerkesztés]

Természeti adottságait tekintve a homok és szikes talajok váltakozása jellemzi a termőföldet. A lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását. A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött. Ennek köszönhető a község fejlett infrastruktúrája. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés a 6900 hektár összterületből 800 hektáron folyik, melyből 700 hektár a termő, a többi termőre váró ültetvény. Az 1990-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak a település számos lakosának. Több pincészet a kialakuló borturizmus fogadására is kiválóan alkalmas. Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos szarvasmarha fajták tenyésztése is, ugyanis a település határának jelentős részét képező szikes puszták legeltetésre alkalmasak. Az ember nagyszabású tájátalakító tevékenységének negatív következménye napjainkban, hogy a szárazföldi vizes élőhelyek kiterjedése drasztikusan csökkent. Akasztón a vizes élőhelyek jellemző típusát a szikes tavak képezik. Ezek az élőhelyek nemzetközi jelentőségű vonuló, pihenő és fészkelőhelyei a lúdnak, a récének és egyéb vízimadár-fajoknak is. A Kiskunsági Öntözőcsatorna országosan kedvelt horgászvíz, mely igazi látnivalót jelent a csendet, a vizet és a szabadság érzését maradéktalanul élvezni akaró természetkedvelő idelátogatóknak. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a táj értékeit fontosnak tartva Akasztót választják kikapcsolódásuk színhelyéül. A település fejlett infrastruktúrájával, teljes közművesítettségével minden alapvető szolgáltatást biztosít. Évek alatt nőtte ki magát a több száz hektáros halastórendszer, melynek egy része 2004 óta turisztikai célokat szolgál.

Sportélete[szerkesztés]

1922-ben alapították az Akasztói FC-t, amely a Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó első osztály tagja. Ifjúsági csapattal és utánpótlás-csapatokkal is rendelkezik.

Rövid életű volt ezzel szemben Stadler József vállalkozó egykori labdarúgócsapata, a Stadler FC, amely 1994 és 1998 között az NB I-ben szerepelt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Danis István (független)[3]
  • 1994-1998: Danis István (független)[4]
  • 1998-2002: Danis István (független)[5]
  • 2002-2006: Suhajda Antal (független)[6]
  • 2006-2010: Suhajda Antal (független)[7]
  • 2010-2014: Suhajda Antal (független)[8]
  • 2014-2019: Suhajda Antal (független)[9]
  • 2019-től: Suhajda Antal (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3346
3331
3259
3202
3165
3138
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának 99,2%-a volt magyar, 0,7%-a cigány, 0,1%-a román. A település lakói közül 82% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 2% református, 0,1% görögkatolikus. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozott a település lakóinak 0,3%-a, míg 2% nem tartozott valláshoz vagy felekezethez. A lakók 8,7%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,9%, evangélikus 4,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (18,5% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (épült 1744-ben, átépítették a 18. század közepén)
  • A két világháború áldozatainak a templom előtti téren álló hősi emlékműve
  • A Döbrögecpusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
  • Stadler Stadion
  • Akasztói Horgászpark és Halascsárda: az Akasztó határában lévő komplexumban működő Halascsárda magyaros ízekkel és bőséges adagokkal várja a vendégeket. Étlapján megkülönböztetett figyelmet kapnak a környékbeli termelőktől származó alapanyagok, például az Akasztói Szikiponty, vagy a szintén környékbeli racka juh és szarvasmarha. A pecázás szerelmesei a horgászpark öt horgásztavában tehetik próbára tudásukat, a forró nyári napokon pedig a strandon található fürdőtó és pezsgőfürdő biztosítja a felfrissülést. A komplexum rendezvénytermében nagy létszámú esküvők, céges és családi rendezvények lebonyolítását vállalják. A többnapos pihenést tervezőket egy hatszobás panzió várja a horgászparkban.[12]
  • Szeptember második hétvégéjén Mária-napi búcsú és szüreti bál
  • Turul-szobor[13]

Az Akasztói Szikiponty[szerkesztés]

Az Akasztó és Dunatetétlen határában működő teljes üzemű halgazdaságokban a 80-as évek vége óta folyik a hagyományos polikultúrás termelés, mely a hazánkban őshonos ponty halfajra, azon belül a Szarvasi P34-fajtára épül. A minőségorientált termelési technológia, a területi adottságok és a fajtajelleg együttesen eredményez egy kiváló ízű, zsírszegény pontyot, aminek hangsúlyozásához és piaci megkülönböztetéséhez a termelők 2006-ban létrehozták az Akasztói Szikiponty márkanevet.[14]

Az Akasztói Termelési Technológia részeként közepes és nagyobb méretű tavakban, ritka népesítés mellett nevelik a halakat, takarmányozásuknál a nagy jelentőséggel bíró természetes táplálékra helyezik a hangsúlyt, amit gabonafélékkel egészítenek ki. Bár a mennyiség ezzel a természetközeli neveléssel csekélyebb, az előállított étkezési hal minősége érezhetően jobb, amit 2016-ban az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegy odaítélésével a Magyar Gasztronómiai Egyesület is elismert.[15] Az alacsony zsír- (7,2-12,6%) és koleszterintartalom, a sok életfontosságú vitamin (A, B1, B2, B12, D) és ásványi anyag együtt magas tápértékű halfélévé teszi az Akasztói Szikipontyot. További nagy előnye a pontyhúsnak, hogy magas az élettanilag fontos telítetlen zsírsavak aránya és a nagy értékű fehérje tartalma, illetve tartalmazza az ember számára szükséges valamennyi létfontosságú aminosavat, ráadásul könnyen emészthető, mivel alacsony a kötőszövet tartalma. [12][16][17]

2020 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) termék az Európai Unióban.[18]

Külterületei[szerkesztés]

A településhez az alábbi külterületek tartoznak, melyeknek összlakossága 2001-ben 56 fő volt:

  • Döbrögecpuszta
  • Kígyóshíd

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. Akasztó Helységnévtár
  11. Akasztó Helységnévtár
  12. a b Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
  13. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  14. Akasztói Szikiponty // Akasztói Horgászpark és Halascsárda. halascsarda.hu. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  15. MBTBD: Aranyszalag 2018 (magyar nyelven). Bűvös Szakács, 2018. január 16. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  16. RF: Az akasztói szikiponty története. magyarmezőgazdaság.hu, 2018. június 4. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  17. A pontyok királya Magyarországon – a sziki ponty. gasztrocoach.hu, 2017. december 20. [2020. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  18. EUR-Lex” (magyar nyelven).  

További információk[szerkesztés]