Algír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Algír (الجزائر al-Jazā’ir)
Algír címere
Algír címere
Algír zászlaja
Algír zászlaja
Közigazgatás
Ország Algéria
VilajetAlgíri tartomány
Alapítás éve944
PolgármesterKhalida Toumi
Irányítószám16000-16132
Körzethívószám213
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 415 811 fő (2011)
– elővárosokkal5 000 000 fő
Népsűrűség9400 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1 m
Terület363 km²
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 46′ 35″, k. h. 3° 03′ 31″Koordináták: é. sz. 36° 46′ 35″, k. h. 3° 03′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Algír témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A város és a kikötő, 1921 körül

Algír Algéria fővárosa és egyben legnagyobb városa. (franciául: Alger, Algier , arabul: Al-Jazair, El-Djesair, El-Dzsezair). Az arab név jelentése: sziget. A partot ugyanis egykor szigetsor szegélyezte. A település a Szahel-dombok lejtőire épült, párhuzamosan a tengerparttal. A város az ország közigazgatási, kulturális, gazdasági és közlekedési központja is. Egyben katolikus püspöki székhely. Saját vasútállomása, kikötője és nemzetközi repülőtere van.

Fekvése[szerkesztés]

A Földközi-tenger partján fekvő város a környező hegyoldalak lankás lejtőin fokozatosan ereszkedik le egészen a tengerpartig. A 100 km hosszan elnyúló, 15–20 km széles, termékeny Mitidzsa-medence és a tenger találkozásánál, egy sarló alakban nyíló öböl mentén, az é.sz. 36°43'-én és a k.h.3°14'-én helyezkedik el.

Éghajlata[szerkesztés]

A gyönyörű természeti környezetben fekvő város éghajlata mediterrán, melyet a Földközi-tenger, az Atlasz-hegység és a Szahara hatása alakít. Az évi középhőmérséklet 18,2 °C. Alapjában két évszakot lehet megkülönböztetni. A tengeri légtömegek uralta esős, hűvösebb évszakot, ami nagyjából az őszt, a telet és a tavaszt foglalja magába. Az évi 720 mm csapadék nagyobb része ekkor hullik le. A januári középhőmérséklet 12 °C. A rövid nyárban, a szaharai forró, száraz levegő kiszorítja a tengeri hűs légtömeget, az eső ilyenkor ritka, jó, ha havonta egyszer van egy kiadósabb zápor. Az augusztusi középhőmérséklet 25,2 °C.

Algír éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)25,030,028,033,032,040,042,047,040,038,032,030,047,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,717,419,220,923,928,231,232,229,625,920,817,923,7
Átlaghőmérséklet (°C)11,211,912,814,717,721,324,625,223,219,415,221,118,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,55,97,18,812,316,118,919,817,614,29,87,212,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,0−1,0−1,01,02,08,011,010,011,02,01,0−2,0−2,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)817255584284828588991594
Forrás: World Meteorological Organization, Danish Meteorological Institute, Weatherbase


Történelme[szerkesztés]

Helyén először az ókorban a föníciaiak alapítottak települést és ők adtak először hírt az itteni berber-numid őslakosokról is. Az alapítás pontos dátuma nem ismert, az azonban biztos, hogy az Kr. e. második században föníciai kereskedőváros állt itt, majd a rómaiak Kr. e. 40 körül elfoglalták és Icosium néven négy évszázadon keresztül a Földközi-tenger jelentős kikötője és kereskedővárosa volt. Az időszámításunk szerinti ötödik században a berber törzsek ostromolták, majd az Ibériai-félszigetről betörő vandálok foglalták el. Az ősi települést az Észak-Afrikába behatoló arabok a nyolcadik század elején porig rombolták. A várost a tizedik században a Hammadida-dinasztia uralma idején al-Dzsazáír Beni Mezrana néven a berberek építették újjá. (Az al-Dzsazáír magyarul "szigeteket" jelent.) A bagdadi kalifátushoz tartozó város az Almohád-dinasztia uralkodása idején egyre inkább önállósodott. A 16. századra már jelentős kikötővel rendelkezett, de kalózfejedelmek irányították és a város fő bevételi forrása ekkor a kalózkodás és a rabszolga-kereskedelem volt. A várost 1510-ben megszállták a spanyolok a kalózkodás felszámolása céljából. Az arab és berber törzsfők segélykérésére a város birtoklásáért folytatott küzdelembe ezután bekapcsolódott a hatalma teljében lévő Török Birodalom, s a váltakozó eredménnyel zajló vetélkedést 1541-ben az Algír partjai előtt lezajlott tengeri csata zárta le, melyben a Hajreddin Barbarossa és fivére, Arudzs vezette török kalóz-flotta tönkreverte V. Károly spanyol király hajóhadát. Ekkortól Algír török fennhatóság alá került és a 100 000 lakosú város a kalózkodás egyik központja lett. Formailag az algíri dej székhelye volt, de a város az i.sz. 18.század végére már gazdaságilag messze elmaradt az ipari forradalom útját járó Európától. 1830. július 5-én a francia gyarmatosítok kezére jutott, akik a kalózkodás felszámolásának ürügyén szinte ellenállás nélkül foglalták el, s innen indultak az ország leigázására. Ekkor a város lakossága már alig haladta meg a 30 000 főt. Több mint 130 évig Algír volt a francia gyarmatosítás legfontosabb afrikai központja. A városnak 1906-ban már 112 000 európai (a feketelábúak) és csak 33 000 muszlim lakosa volt. A második világháborúban Algír volt a székhelye de Gaulle tábornok szabad francia kormányának. Az 1954-ben kezdődött, s nyolc évig tartó függetlenségi háborút az éviani egyezmény zárta le, s így lett Algír 1962 óta Algéria fővárosa.

Az 1991-től 2002-ig tartó algériai polgárháborút a város jelentősen megszenvedte, a terrortámadások következtében a közbiztonság minimális volt.

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 1838 és 2011 között
Lakosok száma
30 395
70 747
97 000
300 000
900 000
1 523 000
1 507 241
2 086 212
2 364 230
3 415 811
1838188119001940196019771987199820082011
Adatok: Wikidata

Gazdasági élet[szerkesztés]

Algír az ország legjelentősebb iparvárosa. Az ország ipari termelésének 1/3-át reprezentálja. Hús-, tej-, olívaolaj-, malom- és konzervipar, textilipar és cementgyártás mellett a városban telepedett meg az ország mezőgazdasági gépgyártása, hajóépítése és autógyártása. Az autógyárakban főként francia kocsik összeszerelését végzik. A hagyományos kézművesség ma is magas művészi szintet képvisel. Itt üzemel Algéria legnagyobb kőolaj-finomítója is.

Algír egy képe

Közlekedés[szerkesztés]

Algír éjjeli fényekben

A város az ország legjelentősebb közúti és vasúti csomópontja. A fővárosban metró közlekedik. Nemzetközi repülőtere Houari Bumedien, Algéria egykori elnökének nevét viseli. Kikötője, köszönhetően kedvező stratégiai fekvésének, az ország külkereskedelmének jelentős tényezője. Pályaudvara az észak-afrikai Tell-vasút forgalmas gócpontja. Közúti kapcsolata van valamennyi szomszédos ország – Tunézia, Líbia, Mali, Niger, Mauritánia és Marokkó – irányában.

Nevezetességek, műemlékek, látnivalók[szerkesztés]

Az óváros, a Kaszba a török fennhatóság alatt épült és az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A Szidi Abd er-Rahman-dzsámi, a magrebi szunnita muzulmánok szent helye. Az i.sz.16. századi el-Dzsedid-dzsámi. Az el-Kebír – a Nagymecset –, amelyet az i.sz. 11.században építettek. A modern Algír központja az Esplanade d'Afrique. A Szent Fülöp székesegyház, a város legrégibb keresztény temploma. A legismertebb viszont a Notre-Dame d'Afrique.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 495. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • Lukács Katalin: Algír, a titkok városa, Business Traveller, 2010. 1-2. sz. 14-17. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]