Ares I

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ares I
Az Ares I indítása
Az Ares I indítása

Egyéb elnevezésCLV
Funkcióhordozórakéta
GyártóAlliant Techsystems, Boeing
Méret- és tömegadatok
Hossz94 m
Törzsátmérő5,5 m
PályaAlacsony Föld körüli
Hasznos teher tömege25 000 kg
Fokozatok
Fokozatok száma2
Első fokozat
TípusaSRB
Tüzelőanyagaszilárd
Égésideje150 s
Második fokozat
Típusa1 db J–2X hajtómű
Tüzelőanyagafolyékony hidrogén
Oxidálóanyagaoxigén
Háromnézeti rajz
Az Ares I robbantott ábrája
Az Ares I robbantott ábrája
A Wikimédia Commons tartalmaz Ares I témájú médiaállományokat.

Az Ares I (korábbi nevén CLV, Crew Launch Vehicle, azaz Személyzet-Indító Jármű) Az Ares hordozórakéta-család legkisebb tagja, mellyel a Space Shuttle utódjának szánt az Orion űrhajókat tervezték indítani. A Constellation programot, és ezen belül az Ares hordozórakéták fejlesztését 2010 januárjában törölték.

A kétfokozatú rakéta többször felhasználható első fokozata a Space Shuttle szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájának (SRB, Solid Rocket Booster, Szilárd Gyorsítórakéta) továbbfejlesztett, megnövelt változata, a második (egyszer használatos) fokozat a Saturn V második és harmadik fokozatának J-2 hajtóművén alapuló J–2X hajtóművet használja.

A rakéta fejlesztése[szerkesztés]

2009. július 8-án sikeresen kipróbálták a hordozórakéta tervezett új mentőrendszerét, a hagyományos mentőrakéta helyett tervezett MLAS-t.[1]

Az Ares I–X nevű technológiai demonstrátor indítását 2009 októberére tervezik, ennek első fokozata a Space Shuttle gyorsítórakétájával megegyező, második fokozata pedig egy, a második fokozattal megegyező méretű és tömegű tartály.

Kritika[szerkesztés]

A tervezett új rakétarendszerrel, de főleg az új Ares I rakétával kapcsolatban komoly gazdaságossági kritikákat vetettek fel, feladatát a már jelenleg használt kereskedelmi hordozórakéták, elsősorban a Delta IV is el tudná látni, 3-6 milliárd USD megtakarításával. A Nemzetközi Űrállomást pedig a SpaceX cég Falcon 9 rakétája és a tervezett Dragon űrhajó is el tudja érni.[2] Űrkutatási szakeberek egy csoportja ettől eltérő kritikát fogalmazott meg: az általuk tervezett Jupiter hordozórakéta az Ares hordozórakéta több elemét egyetlen közös rakétával váltaná ki, a tervezők szerint olcsóbban és biztonságosabban.

Indítási napló[szerkesztés]

Dátum, időpont (GMT) Starthely Teher Eredmény Megjegyzés
Tervezett indítások
2009. október 31. LC–39B Ares I–X
2013. LC–39B Ares I–Y

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bergin, Chris: MLAS abort test takes place as Ares I-X moves into stacking operations (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 12.)
  2. Theobald, Bill: Private Companies Claim Better, Cheaper Options for New NASA Rocket (angol nyelven). SPACE.com, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. június 23.)

Források[szerkesztés]