Boden-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boden-tó
A Boden-tó az űrből
A Boden-tó az űrből
Ország(ok) Ausztria
 Németország
 Svájc
Vízgyűjtő terület11 500 km2
Típusgleccser tó
Elsődleges forrásokRajna
Elsődleges lefolyásokRajna
Hosszúság63 km
Szélesség14 km
Felszíni terület536 km2
Átlagos mélység90 m
Legnagyobb mélység254 m
Víztérfogat55 km3
Part hossza220 km
Tszf. magasság395 m
Szigetekaz Überlingeni-tóban Mainau, az Alsó-tóban Reichenau és délkeleten három apró sziget, amelyeken Lindau épült
Települések Ausztria: Bregenz
 Németország: Friedrichshafen, Konstanz, Langenargen, Lindau, Meersburg és Überlingen
 Svájc: Arbon, Romanshorn és Rorschach
Elhelyezkedése
Boden-tó (Alpok)
Boden-tó
Boden-tó
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 47° 38′, k. h. 9° 22′Koordináták: é. sz. 47° 38′, k. h. 9° 22′
Boden-tó (Svájc)
Boden-tó
Boden-tó
Pozíció Svájc térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Boden-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Boden-tó vagy gyakran Bodeni-tó, másként Konstanzi-tó (németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) édesvizűAusztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál. Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.

Fekvése[szerkesztés]

A tó a svájci és sváb-bajor fennsíkok között fekszik. Németország Baden-Württemberg tartománya, Ausztria Vorarlberg tartománya és Svájc Sankt Gallen, Thurgau és Schaffhausen kantonja határolja. Hosszabb (69 km) tengelye délkeletről északnyugat felé halad. Északi ujj alakú nyúlványa az Überlingeni-tó (Überlinger See). Északnyugati részén egy 4 km hosszú Rajna-meder csatolja hozzá a kisebb Zelli- vagy másként Alsó-tavat (Zellersee avagy Untersee).

Jobbára dombos vidék veszi körül, csak déli oldalán láthatók messziről a Sentis-csoport és a Rätikon hóval borított csúcsai.

Vize[szerkesztés]

Reichenau szigete az Alsó-tóban
A tó Bregenznél
Rekonstruált bronzkori cölöpházak

Vizét főleg a Rajnából kapja, amely egykor Rheinecknél torkollott bele, most azonban 4 és fél kilométerrel távolabb ömlik a tóba, mert az Alpokból lehordott üledéke a partot feltöltötte, mintegy 4 km hosszú és ugyanolyan széles, részben mocsaras és nádas lapályt alkotott. A tó lefolyása valamikor a Duna felé volt, később azonban az Überlingeni-tavon át a Rajnába nyitott utat magának.[forrás?]

A víz színe világos-zöldes. Hóolvadáskor gyakran hirtelen 2-3 méternyit árad. Akárcsak a Genfi-tavon és a Balatonon, itt is tapasztalható a vízlengés (seiche) jelensége: a környék lakói ezt Rinnen-nek vagy Ruhss-nak hivják. Főn idején felszíne erősen hullámzik. A nagy tó felülete ritkán, északnyugati nyúlványai gyakrabban befagynak.

Legnagyobb mélysége Arbon és Friedrichshafen között van (254 m).

A Rajna medre Jakob Hörnlimann mérnök mérései szerint még 10 km-es távolságban is észrevehető a tóban. Kezdetben 600 m széles és 70 m mély, de a tó végében felére keskenyedik, és csak 7 m mély.

A Boden-tó egyéb mellékvizei az Argen, a Schussen, a bregenzi Aache, Dornbirn, a Friedrichshafen és a Steinach; az Überlingeni tóba szalad az uhldingeni Aach és a Stockach.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

A tó és vízgyűjtő területe értékes természeti táj. Jelentős gazdasági térség. A tóhoz vezető vasutak kiépültek. Rendkívül élénk a forgalom rajta. Idegenforgalma kiemelkedő: évente kb. 6 millió vendégéjszakát töltenek itt el. A tó vizéből 4 millió embert látnak el még a messzi Baden-Württembergben is.

A tavat környező dombokat szőlők, rétek, gyümölcsösök, szántóföldek tarkítják.

26-féle hal él benne: legfontosabbak a nagy harcsák (50–60 kg súlyúak), a tavi pisztráng, a menyhal és különösen a Coregonus wartmanni.

Története[szerkesztés]

A tóban ókori cölöpépítmények maradványaira akadtak.

A Német-római Birodalom örökségeként a tavon sohasem az államok húzták meg a német, az osztrák és svájci államhatárt, mindig a tartományoknak és a kantonoknak kellett megegyezniük a közös használatról.

A tóparti Friedrichshafen elsősorban a Zeppelin léghajók révén vált ismertté.

További információk[szerkesztés]