Deréky Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deréky Anna
Született1872. április 9.[1][2]
Pest
Elhunyt1951. december 24. (79 évesen)[1][3]
Mád[1]
HázastársaFadrusz János[1]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Deréky Anna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Deréky Anna, Fadrusz Jánosné (Pest, 1872. április 9.[4]Mád, 1951. december 24.[5]) magyar képzőművész, Strobl Alajos szobrászművész tanítványa.

Illusztrációkat, gobelineket, hímzéseket, fémmunkákat, mellszobrokat készített.[6]

Élete[szerkesztés]

Gazdag és befolyásos családba született. Édesapja, Deréky István kúriai bíró, édesanyja Hajnik Antónia volt. Unokatestvére volt Pauler Gyula történész–levéltárosnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, aki a legtöbb művészeti pályázatot elbíráló bizottságban is jelen volt.[7]

1880–1882 között a budapesti mintarajziskola hallgatójaként mestere, Strobl Alajos vezette be a szobrászat ismereteibe. 1892-ben jelent meg először a Képzőművészeti Társulat kiállításain, két arcképpel.

1895. február 25-én a budavári Mátyás templomban férjhez ment Fadrusz János szobrászhoz.[8] A Naphegyen lévő villájukban (Budapest. I., Lisznyai utca 7.)[9] két műterem volt, egy nagy méretű Fadrusznak, és egy kisebb Deréky Annának.[10] Gyermekük nem született, 1903. október 25-én megözvegyült.[11] Férje halála után Budapestről Nagymarosra költözött,[12] majd 1916. december 11-én férjhez ment iglói Szontágh Manóhoz, és Dobsinán települt le.[13] Második férje halála után, az 1920-as években nővéréhez és nőtestvéreihez költözött Mádra.[14] A szobrászaton kívül foglalkozott művészi hímzéssel és szőnyegszövéssel is, utóbbiak közül többet kiállított a Nemzeti Szalon tárlatain.

Kiállításokon való részvétel[szerkesztés]

  • Millenniumi Országos Kiállítás (1896): portrék olajban vagy pasztellben.
  • Téli szalon (1897-98): Férfi mellszobor, bronz; Gyermek mellszobra, gipsz.
  • Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1899): Női mellszobor, gipsz; Gyermekportré, pasztell.
  • Téli szalon (1899—1900): Női mellszobor, márvány.
  • Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1901): Gyermekfej, szobor.[15]
  • Téli szalon (1901—1902): Bab, gyermek mellszobor, szobor; Tanulmány, mellszobor.
  • A Téli Szalon (1903—1904): Gyermekmell, gipsz; Két mellszobor, öntött.
  • Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1905): Gyermek mellszobra, gipsz.
  • Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1906): Puradeu, gipsz mellszobor.
  • Nemzetközi Téli Tárlat (1906—1907): Magyar szőnyeg.
  • Nemzetközi Téli Tárlat (1907—1908): Alvó gyermek feje, szobor; Férfi mellszobor, szobor.
  • Tavaszi Tárlat (1908): Emberfej, szobor.
  • Nemzetközi Téli Tárlat (1908—1909): Gyermekfej, gipsz.
  • Téli kiállítás (1909—1910): Férfi mellszobor, szobor.
  • Tavaszi Tárlat (1911): Gyermekfej, szobor.
  • Téli kiállítás (1912-13): Madame Osmin Laporte, a francia konzul felesége, szobor; Wickenburg Stefánia grófnő, a fiumei kikötő kormányzójának anyja, szobor. [16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  2. FamilySearch Historical Records
  3. FamilySearch Historical Records
  4. Budavári rk. plébánia keresztelési anyakönyve. 38/1872. számú bejegyzés. Familysearch.org
  5. Sátoraljaújhelyi állami anyakönyvi kerület, halotti anyakönyv, 307/1951. számú bejegyzés özvegy Szontágh Manóné Deréky Anna Mádon történt elhunytáról. Familysearch.org
  6. Szendrei János, Szentiványi Gyula, Magyar képzőművészek lexikona, vol. I, Abádi—Günther, Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest, 1915, pag. 460–461.
  7. Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme. In: A budavári királyi palota évszázadai, Tanulmányok Budapest múltjából, 29. kötet, 2001, p. 503.
  8. Magyar Hírlap, 1895. február 24. 55. szám
  9. Pásztohy Júlia: Letűnt örökségünk nyomában – Fadrusz János naphegyi villája. Örökségfigyelő blog, 2014. október 8. Archiválva 2023-10-22
  10. L.K.: Fadrusz Jánosné. Uj Idők, 1900. január 21. 4. szám, 86. o.
  11. Fadrusz János halotti bejegyzése Budapest, II. kerület, 2609/1903. szám. Familysearch.org
  12. 1913. október 31./251. sz. Ellenzék. Fadrusz János özvegye. Idézve Valentiny Antal, Entz Géza: Erdélyi Múzeum repertórium (1874–1917, 1930–1937) alapján: „…Október 25-én volt 10 éve, hogy Fadrusz János meghalt… özvegye nem tudta a naphegyi villát fenntartani, részleteit fizetni… Előbb a pénzintézet két tisztviselője lakott itt, majd Marghitay Tihamér festőművész festett Fadrusz műtermében. Tőle vette meg a házat Fekete Fülöp mérnök, aki Kassáról jött Budapestre, és aki később átépítette a műteremlakást.”
  13. Budapesti Hírlap, 1916. december 15. 348. számElőfizetés szükséges
  14. Hegyaljai Kiss Géza: Fadrusz Jánosról. Budapesti Hírlap, 1924. február 29. 50. számElőfizetés szükséges
  15. Deréki Andor portréja Fadrusz Jánosné Deréky Anna, 1900. MNG
  16. Szendrei János, Szentiványi Gyula, idézett mű

Források[szerkesztés]

Válogatott bibliográfia[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna Deréky című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak