Erdélyi-medence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdélyi-medence
Elhelyezkedés Románia, Erdély
Kárpát-medence
Besorolásnagytáj
Fontosabb településekKolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely
Földrajzi adatok
Terület100 000 km²
FolyóvizekMaros, Szamos, Olt
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Erdélyi-medence (Kárpátok)
Erdélyi-medence
Erdélyi-medence
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 30′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 30′
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi-medence témájú médiaállományokat.

Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Keleti-Kárpátok, a Déli-Kárpátok, a Ruszka-havas és az Erdélyi-szigethegység. Területe megközelítőleg 35 000 km², átlagos magassága 300–600 m. Három alegységre tagolódik: Szamosmenti-hátság, Mezőség, Küküllőmenti-dombvidék.

Keletkezése[szerkesztés]

A kréta időszak végén és a paleocén korszak elején elkezdődött folyamatos süllyedés révén keletkezett, mialatt a szomszédos Kárpátok hegylánca felgyűrődött. Ebben a mélyedésben alakul ki egy kis mélységű, szárazföldi beltenger. Ennek a kontinentális beltengernek nem volt összeköttetése a környező tengerekkel és óceánokkal. A medence állandó süllyedése, egy kb. 5000 m vastag üledékes réteg kialakulását eredményezte.

Szerkezete[szerkesztés]

Az Erdélyi-medence függőlegesen három, különböző egységre tagolódik: egy alsó rész, amely vetőkkel barázdált kristályos alapkőzet, erre települ a középső egység, melyet tektonikailag enyhébben tagolt szenon, paleocén és alsó miocén üledékek alkotnak, majd következik a felső egység bádeni, szarmata és pannon üledékekkel, melyeket pliocén mozgások és sófeltörések szabdaltak.

Vízrajza[szerkesztés]

Legfontosabb folyói északon a Szamos, középső részén a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban folyik át a medencén, délen pedig az Olt.

Városok[szerkesztés]

Az Erdélyi-medencében található legnagyobb városok: Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Torda, Gyulafehérvár, Medgyes, Segesvár.