Grenada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grenada
Grenada
Gwenad (grenadai fr. kreol)
Grenada zászlaja
Grenada zászlaja
Grenada címere
Grenada címere
Nemzeti mottó: Ever Conscious of God We Aspire,
Build and Advance as One People
Nemzeti himnusz: Hail Grenada

FővárosaSt. George’s
é. sz. 12° 03′, ny. h. 61° 45′Koordináták: é. sz. 12° 03′, ny. h. 61° 45′
Legnagyobb városSt. George’s
ÁllamformaAlkotmányos monarchia
Vezetők
UralkodóIII. Károly grenadai király
KormányzóCécile La Grenade
MiniszterelnökDickon Mitchell
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekkreol
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
kikiáltása1974. február 7.

Tagság
Lista
A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,
az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint114 299 fő (2023)[1]
Rangsorban201
Becsült103 328[2] fő (2011. május)
Rangsorban201
Népsűrűség259 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes529 millió dollár (168)
PPP: 896 millió dollár
Egy főre jutó4989 dollár (74)
PPP: 9255 dollár
HDI (2003)0,762 (85) – közepes
Földrajzi adatok
Terület344 km²
Rangsorban203
Víz1,6%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemKelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijelWG
Hívószám1-473
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 434
  • 724
  • 774
Internet TLD.gd
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Grenada témájú médiaállományokat.

Grenada a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

Földrajz[szerkesztés]

A Grenadához tartozó Carriacou szigetének egy tengerpartja Hillsborough-nál
Tufton-vízesés

Grenada szigete az Kis-Antillák-szigetcsoport legdélebbi szigete, és Venezuelától, valamint Trinidadtól körülbelül 140–150 km-re északra fekszik. A politikailag hozzá tartozó testvérszigetei alkotják a Grenadine-szigetek déli részét, ideértve a Carriacout, a Petite Martinique-ot , a Ronde-szigetet, a Caille-szigetet, a Diamond (Gyémánt) -szigetet , a Nagy-szigetet , a Saline-szigetet és a Frigate szigetet. Az északra fekvő szigetek St. Vincenthez és a Grenadine-szigetekhez tartoznak.

Domborzat[szerkesztés]

A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.

Vízrajz[szerkesztés]

Grenada szigetén több patak festői vízeséseken át ömlik a tengerbe. Legfőbb folyó: Great.

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat trópusi. Két évszak különböztethető meg: az esős évszak forró, párás, a száraz évszakban a passzátszél hűsíti a levegőt.

Grenada a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt aránylag ritka a hurrikán.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A szigetek eredeti növénytakarója trópusi esőerdő volt. Ebben nem csak az emberi tevékenység tett nagy kárt, hanem a vulkáni kitörések is. A természetvédelmi területeken kívül nem sok maradt az ősi erdőkből.[3]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

  • Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) - krátertó esőerdőben.
  • Levera Nemzeti Park (Levera National Park) - mangrove mocsár.
  • La Sagesse Természetvédelmi Központ (La Sagesse Natural Centre) - madárrezervátum egy patak torkolatában.
  • Antoine-tó Védett Táj (Lake Antoine National Landmark) - ez a tó is madárpihenő.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Grenadának nincs olyan tája, amely felkerült volna az UNESCO által vezetett, az emberiség közös örökségét képező tájak listájára.

Történelme[szerkesztés]

Az eredetileg karib indiánok lakta Grenada szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498 őszén, harmadik útja során. A szigetet 1762-ben az angolok foglalták el, majd ezután kétszer cserélt gazdát. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett. A teljes függetlenséget 1974. február 7-én kiáltották ki a Brit Nemzetközösség tagjaként.

Gyarmat, 1498-1958[szerkesztés]

Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz először látta meg a szigetet. Akkoriban a szigeten karibok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat, és meghódították Grenadát. A hódítás népirtással ért fel, ám nem tudták Grenadáról teljesen kiirtani a karibokat. Az újonnan szervezett francia gyarmat neve Le Grenade lett. Ez gazdag cukorexportáló gyarmattá vált. Richelieu bíboros rendeletére alapították fővárosát, Fort Royalt 1650-ben; a francia hadihajók ennek kikötőjébe húzódtak a hurrikánok elől, a többi karibi francia gyarmatnak nem volt hasonlóan jó természetes kikötője. Fort Royal mai neve St. George's. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat.

Függetlenség és forradalom, 1958-1984[szerkesztés]

A sziget a rövid életű Nyugatindiai Szövetség tartománya volt 1958-tól 1962-ig. 1967-ben Grenada az Egyesült Királyság társult állama lett, ami azt jelentette, hogy Grenada maga intézte belügyeit, az Egyesült Királyság felelőssége maradt a védelem és a külügyek. A függetlenséget 1974-ben nyerte el Grenada Sir Eric Matthew Gairy miniszterelnöksége alatt.

Ellentét alakult ki Eric Gairy kormánya és az ellenzéki pártok egy csoportja között. Az utóbbiakhoz tartozott az Új Ékkő Mozgalom (NJM) is. Az 1976-os választáson Gairy pártja győzött, de az ellenzék nem ismerte el az eredményt. 1979-ben az Új Ékkő Mozgalom Maurice Bishop vezetésével sikeres fegyveres forradalmat indított a kormány ellen. Maurice Bishop felfüggesztette az alkotmányt és felállította a Népi Forradalmi Kormányt. Az NJM kivételével valamennyi pártot betiltották. Nem tartottak semmiféle szavazást a változások legitimálására.

Később vita tört ki Bishop és az NJM magas rangú vezetői között. Párttagok egy csoportja azt követelte, hogy Bishop vagy mondjon le, vagy legalább ossza meg hatalmát. A vita következtében 1983-ban Bishopot leváltották, és házi őrizetbe helyezték. Ennek nyomán a sziget különböző részein utcai tüntetések kezdődtek. Röviddel később Bishopot hét miniszterével együtt katonák kivégezték.

Bishop kivégzése után a Népi Forradalmi Hadsereg alakított kormányt Hudson Austin tábornok elnökletével. A hadsereg négynapos általános kijárási tilalmat hirdetett.

Ronald Reagan amerikai elnököt már régóta aggasztotta a mérsékelt grenadai kormány megbuktatása és a kommunistának tartott népi erők hatalomátvétele. A szigeten – kubaiak irányításával – építés alatt álló repülőteret, amely nehéz katonai szállítógépek landolását is lehetővé tette, a szovjet–kubai katonai behatolás előkészítéseként fogta fel. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderő” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erői. Az Egyesült Államok állítása szerint az inváziót Eugenia Charles-nak, a Dominikai Közösség miniszterelnök-asszonyának kívánságára indították. Az Egyesült Államok mellett a Dominikai Közösség és öt másik karibi ország fegyveres erői is részt vettek a grenadai hadműveletben. Később Sir Paul Scoon grenadai főkormányzó állította, hogy ő kérte az inváziót, de az Egyesült Államok, valamint Trinidad és Tobago kormányai állították, hogy velük nem konzultált. A megszállás után visszaállították a forradalom előtti alkotmányt.

A forradalmi kormány és hadsereg 18 tagját börtönözték be az invázió után Maurice Bishopnak és hét társának megölése miatt. Ők álltak Grenada élén a gyilkosság idején, parancsnokként felelősnek mondták ki őket. Közülük tizennégy személyt halálra ítéltek, hármat sokévi börtönre, egy személyt pedig nem találtak bűnösnek.

XXI. századi történelem[szerkesztés]

2000–2002-ben ismét fellángolt a vita az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején történtek körül, amikor megkezdte tevékenységét az igazság és megbékélés bizottsága. A bizottságot egy római katolikus pap, Mark Haynes vezette, feladata a forradalmi kormány és a Bishop-rendszer idején, valamint korábban elkövetett jogtalanságok feltárása volt. Országszerte meghallgatásokat tartottak.

2004-ben, 59 évi hurrikánmentes időszak után, szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán. Ez 4. fokozatú hurrikán volt, a lakóházak 90%-át károsította vagy romba döntötte. A következő évben, 2005. július 14-én az Emily 1. fokozatú hurrikán okozott a sziget északi részén 110 millió dolláros kárt. Ez azonban elmarad az Iván által okozott kártól. Grenada gyorsan újjáépült hazai munkával és nagymérvű külső finanszírozással. 2005 decemberében a szállodai szobák 96%-a vendégfogadásra alkalmas állapotban volt, felújított felszereléssel, a szigorított építési előírásoknak megfelelve. A mezőgazdaság, különösen a szerecsendió-termelés is súlyos károkat szenvedett, de a felhalmozott készletek segítségével ki tudták várni az új szerecsendiófák termőre fordulását, így az ágazat a nyugati világ fő ellátója maradt.

2007 áprilisában Grenada több más karibi szigetországgal együtt a Krikett Világkupa házigazdája volt. Az Iván hurrikán után a kínai kormány 40 millió dolláros hiteléből új nemzeti stadion épült, az építkezésen segélyként 300 kínai munkás dolgozott. A megnyitó ünnepségen a tajvani himnuszt játszották, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában.

Államszervezete[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államforma: alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az országot parókiákra (egyházkerület) osztották fel.

Parókia terület (km²) Lakosság Népsűrűség (fő/km²)
Carriacou 34 6 063 178
Saint Andrew 99 24 661 249
Saint David 44 11 476 261
Saint George 65 35 559 547
Saint John 35 8 557 244
Saint Mark 25 3 955 158
Saint Patrick 42 10 624 253
Összesen 344 100 895 293

Forrás: Central Statistical Office of Grenada

Politikai pártok[szerkesztés]

Miniszterelnökök[szerkesztés]

Név hivatali ideje
Sir Eric Gairy 1974. február 7. – 1979. március 13.
Maurice Bishop 1979. március 13. – 1983. október 19.
Nicolas Braithwaite 1983. december 19. – 1984. december 4.
Herbert Blaize 1984. december 5. – 1989. december 19.
Ben Joseph Jones 1989. december 20. – 1990. március 16.
Nicolas Braithwaite 1990. március 16. – 1995. június 20.
Dr. Keith Claudius Mitchell 1995. június 20. – 2008. július 9.
Tillman Thomas 2008. július 9. – 2013. február 19.
Dr. Keith Claudius Mitchell 2013. február 19. – 2022. június 24.
Dickon Mitchell 2022. június 24. óta

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Grenadának nincs állandó katonasága, a tipikus katonai feladatokat a Grenadai Királyi Rendőri Erő illetve a Grenadai Parti Őrség látja el.[4] 2019-ben Grenada aláírta az Atomfegyver-tilalmi egyezményt.[5]

Népesség[szerkesztés]

Saint George's egy utcaképe, Young Street
Kelet-karibi dollár a fiatal II. Erzsébettel (2019)

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1960 és 2023 között
Lakosok száma
89 861
94 878
93 629
88 571
99 907
97 201
101 302
102 369
104 677
114 299
1960196619731979198519921998200320102023
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Grenada települései
Rangsor Név Lakosság Parókia
1991-es népszámlálás 2005-ös becslés
1. Saint George’s 4520 4330 Saint George
2. Gouyave 3070 3378 Saint John
3. Grenville 2250 2476 Saint Andrew
4. Victoria 2050 2256 Saint Patrick
5. Saint Davids 1200 1321  Saint Davids
6. Sauteurs 1200 1320 Saint Mark
7. Hillsborough 700 770 Carriacou
8. Belmont n.a. 287 Saint George
9. Grand Roy n.a. 286 Saint John
10. Calivigny n.a. 217 Saint George
11. Tivoli n.a. 172 Saint Andrew
12. Marquis n.a. 109 Saint Andrew
A Szeplőtelen fogantatás katedrális, Saint George's

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

Etnikai megoszlás: 79% fekete, 2% európai, 18% mulatt, 1% indián. 2011-re az afrikai feketék aránya 82%-ra nőtt.[6] Mindannyian az afrikai rabszolgák utódai. Mulattok (afrikai-európai keverékek) aránya mindössze 13%. Ezenkívül elenyésző számú ázsiai bevándorló, európai (a gyarmatosítók leszármazottai) és indián őslakos él a szigeten.

Az ázsiaiak indiai származásúak, arányuk 3%. Az európaiak britek 1%-nyian vannak.

Zambók, azaz indián-néger keverékek aránya kb. 2%. Az indiánok többsége karib, a Karib-szigetek névadói, de élnek még az eredeti őslakosok, az aravak indiánok utódai is. Az indiánok együttes aránya mindössze 1,5%.

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

A hivatalos nyelv az angol, de a két fő beszélt nyelv az angol és francia alapú kreol nyelvek.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság zöme, kb. 64%-a katolikus, 22%-a anglikán, a maradék egyéb protestáns: 6%-a adventista, 5%-a pünkösdista 2%-a metodista.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Szerecsendió szárítása egy üzemben

Általános adatok[szerkesztés]

A szigetállam gazdasága a 2010-es években elsősorban a turizmusra és a St. George's magánegyetem bevételére támaszkodik.[7]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Grenada mezőgazdasága jelentősen hozzájárul a szigetország gazdasági és szociális fejlődéséhez, főleg a vidéki területeken, ahol a lakosság nagyobb része a mezőgazdasági szektorban dolgozik.[8]

A sziget egyik védjegye a szerecsendió, amely még a nemzeti zászlón is szerepel. Grenadát sokan csak "Fűszerszigetként" emlegetik, ugyanis a szerecsendión kívül nagy mennyiségben termesztenek fahéjat, kurkumát, szegfűszeget illetve gyömbért.

Gyümölcsök és zöldségek terén az édesburgonya, a jamsz, a kukorica, a káposzta, a banán és a mangó mind egyike a legnagyobb mennyiségben termesztett alapvető élelmiszereknek (habár a banán-szektor termelése az 1990-es évektől visszaesett a külföldi piacok elérhetetlensége miatt).[9]

A mezőgazdasági szektor legnagyobb ellenségei közé tartoznak a különböző természeti katasztrófák, illetve a trópusi betegségek.[10][11]

Ipar, szolgáltatások[szerkesztés]

Főbb ágazatok: élelmiszer- és textilipar, összeszerelési munkák, turizmus, építőipar, oktatás, call-center.[7]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:[7]

  • Export:  Egyesült Államok 40%, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 7%, Saint Lucia 7%, Franciaország 6%, Hollandia 5%, Németország 5%, Írország 5%, Antigua és Barbuda 5%
  • Import:  Egyesült Államok 35%,  Kanada 24%, Kína 5%

Közlekedés[szerkesztés]

Maurice Bishop Nemzetközi Repülőtér kifutópályája
Közúti
  • Közutak hossza: 1127 km (2017) [12]
Légi
  • Repülőterek száma: 3

A Maurice Bishop nemzetközi repülőtér az ország fő repülőtere, amely összeköti az országot más karibi szigetekkel, az Egyesült Államokkal, Kanadával és Európával. Van egy repülőtér Carriacoun is.[13]

Vízi
  • A kikötők közül a legfontosabb Saint George’s kikötője.[12]

Telekommunikáció[szerkesztés]

Hívójel prefix J3
ITU zóna 11
CQ zóna 8

Kultúra[szerkesztés]

Karneváli jelmezben (1965)

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Grenada nemzeti étele az ún. oil down, amelynek alapanyagai a kenyérfagyümölcs, kókusztej, kurkuma, táró, sózott hal- és marhahús, illetve füstölt hering.[14] A konyhán fontos szerepe van a halaknak, a kecskehúsnak és a currynek.[15] Halhúsból különféle süteményeket is készítenek. Grenadán különleges édességek is akadnak a gasztronómiában, úgy mint a guávasajt, a szőlőfagylalt, a ribizlitekercs, a tamarindusz golyó vagy a grenadai fűszertorta.

Turizmus[szerkesztés]

Grand Anse Beach a főváros mellett

A legnagyobb bevételt az idegenforgalom hozza. Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha valaki fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

Sport[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/grenada/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
  2. 2011-es népszámlálási adat. [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  3. Archivált másolat. [2009. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  4. Grenada - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  5. United Nations Treaty Collection (angol nyelven). treaties.un.org. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  6. The World Factbook. CIA.gov. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
  7. a b c Grenada - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
  8. http://www.fao.org/3/a-bp538e.pdf
  9. https://www.travelalerts.ca/blogs/the-island-of-spice-and-everything-nice-the-flavours-of-grenada/
  10. https://www.nationsencyclopedia.com/economies/Americas/Grenada-AGRICULTURE.html
  11. Archivált másolat. [2020. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  12. a b Grenada - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
  13. Encyclopedia Britannica - Grenada
  14. Saltfish accra- NomadicGourmet.com. [2010. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 20.)
  15. Dalpuri- NomadicGourmet.com. [2010. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Grenada
A Wikimédia Commons tartalmaz Grenada témájú médiaállományokat.

Vogel Dávid., Az Egyesült Államok - Latin-Amerika-politikájának változása