Jüterbog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jüterbog
Jüterbog címere
Jüterbog címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBrandenburg
JárásTeltow-Fläming District (1993–)
Irányítószám14913
Körzethívószám03372
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 612 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség71,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság71 m
Terület176,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″Koordináták: é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″
Jüterbog (Brandenburg)
Jüterbog
Jüterbog
Pozíció Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Elhelyezkedése Brandenburg térképén
Jüterbog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jüterbog témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jüterbog település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 12 612 fő (2022. december 31.).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Lutherstadttól északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét 1007-ben említették először a Thietmar-krónikában, majd másfél évvel később a krónikában szereplő Magdeburg érseke elfoglalta a települést.

1350 körül a középkorban Jüteborgnak már leprakórházát is említették. A leprások (Leprosorium) kápolnáját 1523-ban lebontották, 1711-ben pedig a kórházat is.

Az 1478-as nagy tűzvész után a város rekonstrukcióját a magdeburgi érsekek támogatták. Azonban az 1637-ben és 1639-ben bekövetkezett pestisjárvány és az ezt követő éhínség jelentős áldozatokat követelt. A lakosok száma 4 000-ről körülbelül 300-ra csökkent.

1648-ban a harmincéves háború idején Jüte Jüterbog sok más városhoz hasonlóan elesett. 1657-től Szászországhoz tartozott, 1746-ban Jüterbog a Saxe-Weissenfels hercegséghez tartozott.

A hétéves háború (1756-1763) ismét nyomorúságot okozott Jüterbognak. A házakba katonákat szállásoltak, a város elszegényedett. A bécsi kongresszus 1815-ben a Szász Királyság északi felét, beleértve Jüeterbogot is háborús jóvátételként átengedte Poroszországnak. 1870-ben a városban pusztító tűzvész a Szentlélek téren elpusztította a Szent Szellem-kápolnát. 1820 és 1874 között a lakosság mintegy 6800-ra emelkedett.

A műemlékekben gazdag város egykori falai ma is jó állapotban állnak. Kapui közül három is épségben maradt. Értékes gótikus műemléke a Marienkloster, jellegzetes téglaoromzatával, valamint az 1300-ból való Városháza.

Jüteborgtól északra eső Zinna cisztercita kolostorát 1170-ben alapították. Az 1958-ban végzett restaurálási munkák során itt értékes freskók kerültek napvilágra. Az 1225-ből való kolostortemplom, a régi és az új apátság ugyancsak értékes műemlékek.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Egykori városfalak
  • Marienkloster
  • Városháza
  • Zinna cisztercita kolostora
  • Kolostortemplom
  • Régi és új apátság épülete

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2022 között
Lakosok száma
15 065
13 875
12 668
12 423
12 382
12 612
199020002010202020212022
Adatok: Wikidata

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)