Keleti keresztény egyházak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A keleti keresztény egyházak, egy egyháztörténeti elnevezés, amely a nagy egyházszakadás időpontjában, a római egyházon kívüli, tőle keletre elhelyezkedő egyházakat jelöli.

A kifejezés különböző teológiájú egyházakat takar, melyek három fő csoportra oszthatók: ókeleti egyházak, ortodox egyházak és keleti katolikus egyházak.

A keleti keresztény egyházak kifejezés nem azonos a gyakran használt keleti egyház vagy keleti keresztény egyház kifejezéssel, amely a katolikus egyházon belül, a görögkatolikus vagy más a pápát és a katolikus teológiát elfogadó unitus katolikus részegyházak összefoglaló neve.

Ókeleti egyházak[szerkesztés]

Hét egymástól teljesen független egyház tartozik ide:

Ortodox egyház[szerkesztés]

Az orthodox egyház történelmi egyházai magukra mindig is ortodoxokként tekintettek. Az 1054-es nagy egyházszakadást követően a római egyház saját magát katolikusnak nevezi. Az orthodoxok hét egyetemes zsinatot ismernek el, egymással eucharisztikus és hit egységben vannak. Az ortodox hit szerint Krisztus alapította az Ortodox Egyházat, amely őrzi ma is az igaz hitet. Jelenleg tizenöt önálló (autokefál) egyház tartozik ide.

Keleti katolikus egyházak[szerkesztés]

A keleti katolikus egyházak vagy röviden keleti egyházak vagy unitus egyházak a katolikus egyház nem-latin rítusú részegyházai, amelyek a római központú latin rítusú katolikus egyházzal (nyugati egyház) egyesültek. Az unitus (néha uniátus) szó jelentése: „egyesült”. Többségük az ortodox és ókeleti egyházakból politikai okokból vagy a katolikus egyház misszionáriusi tevékenysége hatására kiszakadt többnyire kis létszámú csoportok. Elterjedt magyar elnevezésük "görögkatolikus", amely azonban nem pontos az összes unitus egyházra, mivel jelentős részük sosem volt görög (bizánci) rítusú.

További információk[szerkesztés]

  • Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak; közrem. Molnár Nándor; Szt. István Társulat, Bp., 1971
  • Roman Myz: Keleti egyházak. Rövid történelmi áttekintés; ford. Szabó Judit; Agapé, Szeged, 1999 (Scientia Christiana)
  • Ivancsó István: A keleti liturgiák; Szt. Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2002 (Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Liturgikus Tanszék)
  • "Keleti teológusok és nyugati interpretációjuk a XX. századból" c. konferencia anyaga; szerk. Seszták István; Szt. Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2007 (Bibliotheca Athanasiana)
  • Instrukció a keleti egyházak kánonjainak törvénykönyve liturgikus előírásainak alkalmazásához / A Keleti Egyházak Kongregációja; ford. Kocsis Péter Fülöp; Szt. István Társulat, Bp., 2010 (Római dokumentumok)
  • A keleti egyházak kánonjainak törvénykönyve. Oktatási célú szövegkiadás; ford. Rihmer Zoltán; Szt. Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2011 (Collectanea Athanasiana)
  • "Keleti teológusok és nyugati interpretációjuk a XX. századból II." c. konferencia anyaga; szerk. Seszták István; Szt. Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2011 (Bibliotheca Athanasiana)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]