Kibédi Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kibédi Ervin
1968-ban
1968-ban
SzületettKirschner Erwin
1924. december 14.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1997. május 5. (72 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSztankay Ágnes (elváltak)
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1949)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-261)
Színészi pályafutása
Aktív évek1950–1997
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1967
Érdemes művész-díj
1975
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kibédi Ervin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kibédi Ervin (eredetileg Kirschner)[3] (Budapest, 1924. december 14. – Budapest, 1997. május 5.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, komikus, érdemes művész, a Vidám Színpad örökös tagja.

Hacsek (Kibédi Ervin) és Sajó (Berényi Ottó) (kabaréjelenet)

Életpályája[szerkesztés]

Óbudai sváb családból származott. A budapesti Baross utca 62. szám alatti, a pannonhalmi bencések által vezetett humán tagozatos gimnáziumban érettségizett, 1943-ban.

A Zeneakadémián szerzett magánénekesi diplomát, 1949-ben, de operaénekesként sohasem működött. 1950–51-ben a Magyar Rádiónál dolgozott. 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához került, majd 1957-től a Vidám Színpad művésze volt.

Elsősorban komikus szerepekben volt népszerű, amihez lomha mozgása és sajátos szem- és arcjátéka is hozzájárult. Szemhéja mindig félig csukva volt, s ez adott neki valamilyen örökös szkeptikus karaktert.

Egy aktualizálva gyakran megújuló szövegű kupléjának refrénje szállóigeként maradt fönn: Én nem hiszem, hogy normális vagyok.

Népszerű volt a Hacsek és Sajó Hacsek szerepében is. Ebben partnere éveken át Hlatky László volt.

Felesége Sztankay Ágnes, Sztankay István nővére volt.[4]

Főbb színházi szerepei[szerkesztés]

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc[5] Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Flixi és Floxi, arszlánok - Göndöcs József és Kibédi Ervin, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
  • László Miklós: Öt ajándék (1951)
  • Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
  • Egner, Thorbjorn: Három rabló (1964)
  • Fischer, Leck: Az örök gond (1964)
  • Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
  • Rejtő Jenő: Barbara tejbár (1968)
  • Feldek, Lubomir: Mindenki királysága (1971)
  • Csiky Gergely: Az udvari kalap (1975)
  • Aghajan, Kazarosz: Anahit (1978)
  • Békés Pál: Körborz (1985)
  • Oscar Wilde: A boldog herceg (1987)
  • Zsolt Béla: Oktogon (1992)

Főbb filmszerepei[szerkesztés]

Írásai[szerkesztés]

Sírja a Farkasréti temetőben (1-1-261)
  • Folytassa, Kibédiǃ (versek) (1986)
  • Kibédi variációk; riporter Pozsgai Zsolt; Pátria Ny., Bp., 1989 (Pátria könyvek)
  • Beszélgetések a papagájjal; Pátria Ny., Bp., 1991 (Pátria könyvek)
  • Állatságaim, emberségeim; InfoGroup, Bp., 1995
  • Szakál Lászlóː Bor a konyhaművészetben 600 recept Kibédi Ervin humorával fűszerezve; B.K.L. K., Szombathely, 2007

Diszkográfia[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Életrajzi adalékok[szerkesztés]

December 27-én, az 1985-ös schwechati terrortámadásban megsebesült.

Nagyon szerette az állatokat, már leventekorában is egy kiskutyának köszönhette megmenekülését, amikor társait elhurcolták az oroszok. Volt egy csimpánza, amit Damjanich utcai lakásában tartott. Költő barátja megkérdezte tőle: „Meg vagy te őrülve? Lakásban majmot tartasz?” „Igen. Tudod milyen érzés az, ha hazamegyek az előadás után, nyitom az ajtót, s az előszobában ott ül a majom, s a szemembe néz? Végre egy TISZTA TEKINTET!” Tacskójával mindvégig hosszas sétákat tett a Csikágóban.

Emléke[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakhelyén, a VII. kerület, Damjanich utca 31/A szám alatt
  • A rádiós- és televíziós archívumok rengeteg felvételét őrzik. Sok filmben szinkronizált is.
  • Egykori lakóházán márványtábla őrzi emlékét, az erzsébetvárosi Damjanich utcában.
  • A Farkasréti temetőben nyugszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 4664, https://port.hu/jump/person-4664, 2020. június 25.
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ Kabarématiné című műsor, Kossuth Rádió, 2013. november 3. Önvallomása ifjúkoráról
  4. ↑ Origo: Kibédi Ervin: egy szépségesen csúnya komédiás teátrális élete (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2017. április 3.)
  5. ↑ Zenthe Ferenc (MTI Foto

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kibédi_Ervin&oldid=27045246”