Kiskunfélegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunfélegyháza
Városháza
Városháza
Kiskunfélegyháza címere
Kiskunfélegyháza címere
Kiskunfélegyháza zászlaja
Kiskunfélegyháza zászlaja
Becenév: Petőfi és Móra városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállásváros
PolgármesterCsányi József (Nemzeti Fórum)[1]
Jegyződr. Faragó Zsolt
Irányítószám6100
Körzethívószám76
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség28 803 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség112,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90–105 m
Terület256,3 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5]
Földrajzi középtájDuna–Tisza közi homokhátság[5]
Földrajzi kistájKiskunsági löszös hát[5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 18″, k. h. 19° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 18″, k. h. 19° 51′ 00″
Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun vármegye)
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kiskunfélegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunfélegyháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a vármegye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott mezővárosi rangot.

Fekvése[szerkesztés]

A Bács-Kiskun vármegyei középváros a Duna–Tisza közén található.

Megközelítése[szerkesztés]

Jelentős közlekedési csomópont: áthalad rajta az 5-ös főút és az M5-ös autópálya; innen indul Szentesre a 451-es főút, az 542-es főút pedig a városközpont nyugati irányú elkerülését szolgálja. Itt ér véget a Szolnoktól Tiszakécske és Tiszaalpár érintésével idáig húzódó 4625-ös út és a Nagykőröstől idáig vezető 4614-es út (utóbbi a jelenlegi állapotában a szakaszai nagy részén csak mezőgazdasági útként funkcionál). Izsákkal az 5302-es, Kiskunmajsával az 5403-as, majd az 5402-es út köti össze. Határszélét érinti még északon a leginkább Fülöpjakabot és Kunszállást kiszolgáló 5401-es út délen pedig a Petőfiszállás főutcájának tekinthető 5441-es út is.

A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a BudapestSzeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakiteleken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 kilométerre található, amely távolság az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

Éghajlata[szerkesztés]

Forrás, módszertan Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Levegő átlag hőmérséklete °C -0,35 0,50 4,89 10,98 16,88 19,82 22,34 22,39 17,52 12,12 5,41 0,74
Szél sebessége (m/s) 4.82 4.68 4.20 4.16 3.84 4.16 4.15 4.06 4.46 4.07 4.15 4.78
Csapadék (mm) 32 32 29 41 58 70 53 50 38 34 48 46
Csapadékos napok száma 11,6 10,9 10,6 11,5 12,6 13,1 11,0 10,2 8,5 8,2 12,1 12,6

Története[szerkesztés]

Őstörténet, népvándorláskor[szerkesztés]

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.

Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád-Csanád vármegyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fényképes dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.

Honfoglalás, Árpád-kor[szerkesztés]

A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Anjou-kortól 1727-ig[szerkesztés]

Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.

A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

18-19. század[szerkesztés]

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.

A Sarlós Boldogasszony „Ótemplom”

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100, Ferencszállás pusztáért 7000, a fél Galambos pusztáért 5000, a fél Kisszállás pusztáért 2750, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 forint, összesen 28 850 forint volt. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban pedig 5000 forintért Galambos puszta másik felét is. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz – egyebek mellett – évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, amit a régi Félegyháza törökök által elpusztított korábbi templomának kövei felhasználásával építettek fel.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun település fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza-városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozásuk. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjgyártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (leginkább a malomipar révén), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. századból a polgárság újszerű igényeit jelzik az akkor emelt középületek: közülük is az első, klasszicista városháza – amit az új építésekor lebontottak –, majd a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, vagy az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[6] A századvégen a műpártolás is jelentős volt: a Kalmár család például magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig – mint például Holló László – akár Párizsba is elutazhattak. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

20. század[szerkesztés]

Az 1902-ben alapított önálló városi múzeum 1912-től a Kisvárosháza (Görögház) épületében, az emeleti helyiségekben működött. 1939-ben a városvezetés különálló épületbe kívánta áthelyezni a gyűjteményanyagot. A Kiskun Kapitányság egykori kerületi székházát igényelték a megyétől, majd 1942. május 14-én megnyitott a Kiskun Múzeum a végleges helyén.[7]

1922. október 29-én leplezték le a városháza mellett a román betörést követően 1916-ban kimenekített Petőfi-szobrot, amit eredetileg Segesváron állították fel 1897-ben.[8]

Az 1930-as évek elején, Trianon és a nagy gazdasági világválság után egyre több magyar település próbálta a gazdaság élénkítésére az idegenforgalmat és a kultúrát használni. 1934. szeptember 2-án megtartott első Kiskun Nap fő programja az országzászló avatása volt a városháza előtt, a Szent János téren (melyet 1945-ben szétszereltek és raktárba helyeztek, majd 2001-ben visszaállították).[9]

1949. december 21-én megalakult a Nyilvános Városi Könyvtár, ami kezdetben a Kiskun Múzeumban, majd 1951-től a városháza egyik üzlethelyiségében működött. 1953-ban már a Hattyú-ház egy részébe költözött és 1957-ben fel is vette Petőfi Sándor nevét. A teljesen restaurált épület egészét 1966-ra a könyvtár birtokolta.[10]

Az 1950-es megyerendezés során alakították ki Bács-Kiskun megyét. Akkoriban több népes tanyaközpontot önállósítottak és így lett független község Petőfiszállás 1952-ben a kivált Ferencszállása és Szentkút nevű kiskunfélegyházi határrészekből.[11]

A rendszerváltástól napjainkig[szerkesztés]

A Szent János tér, Kiskunfélegyháza egyik legszebb tere a névadó Nepomuki Szent János szobrával

2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyú-ház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található. 2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése.

Több száz ember fordult meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű volt a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átalakult.

60 év után 2020-ban teljesen megújult a település központja. A 27 hektárnyi területet érintő munkálatok leginkább a zöldfelületek rekonstrukciójára és a közterületek felújítására terjedtek ki.

Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai.

Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célba jutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

A város közigazgatásának vezetői 1746-tól[szerkesztés]

Főbírók[szerkesztés]

  • 1746 Pál Mihály
  • 1747 Ficsur Pál
  • 1748–1749 Szabó András
  • 1750 Kristoff Mátyás
  • 1751–1752 Dobos Pál
  • 1753 Dinnyés János
  • 1754 Szabó István
  • 1755 Móczár Jakab
  • 1756 Szabó András
  • 1757 Szabó István
  • 1758 Nagy Péter
  • 1759 Szabó Mihály
  • 1760–1761 Horváth György
  • 1762 Endre András
  • 1763 Móczár Jakab
  • 1764 Tarjányi János
  • 1765 Csák Albert
  • 1766 Endre András
  • 1767 Szabó Mihály
  • 1768 Czakó András
  • 1769–1771 Török Ferenc

Polgármesterek

  • 1872–1879 Móczár József
  • 1879–1888 Molnár István
  • 1888–1897 Zámbó Géza
  • 1897–1909 Szerelemhegyi Károly
  • 1909–1915 Dr. Molnár Béla
  • 1915–1918 Dr. Biró László
  • 1918 Dr. Horváth Zoltán (a helyi nemzeti tanács elnöke)
  • 1919 Iványi Sándor (a helyi direktórium és a munkástanács elnöke)
  • 1919–1929 Dr. Holló Béla
  • 1929–1936 Dr. Tóth József
  • 1937–1938 Dr. Ring József
  • 1939–1944 Dr. Rozsnyay Béla
  • 1944 Dr. Pálos Károly
  • 1944–1945 Dr. Csányi Sándor
  • 1945–1948 Juhász Kálmán
  • 1948–1950 Cseh László
  • 1956 Czakó József

Tanácselnökök

  • 1950–1953 Kácsor Mihály
  • 1953 Kocsis József
  • 1954–1957 Horváth Béla
  • 1957–1985 Dr. Dobos Ferenc
  • 1985-1990 Dr. Kardos András

Polgármesterek 1990-től[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

A következő ábra bemutatja, miként változott Kiskunfélegyháza lakosainak száma 1850-től:

Etnikai összetétel[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[19] A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (28,4% nem nyilatkozott).[21]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1% görögnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[22]

Városrészek[szerkesztés]

Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.[23]

  • Árpádváros (IV. kerület)
  • Bankfalu
  • Bikahegy
  • Erdélyváros (III. kerület) (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
  • Jókaiváros (I. kerület)
  • Kertváros (korábban Juronovits-telep)
  • Kossuthváros (V. kerület)
  • Molnártelep
  • Móraváros és Közelszőlő
  • Oncsatelep
  • Petőfi-lakótelep
  • Petőfiváros (VI. kerület)
  • Rákócziváros (II. kerület)

Külterületek[szerkesztés]

A várost tizenhárom lakott külterületi egység (körzet) veszi körbe. Egyes tanyaterületek névvel is rendelkeznek.

  • Csordajárás
  • Ferencszállás
    • Belső-Ferencszállás
    • Ferencszállási tanyák
  • Félegyházi tanyák
    • Csongrádi úti tanyák
  • Galambos
    • Belsőgalambos
    • Külsőgalambos
    • Felsőgalambos
    • Alsógalambos (vagy Öreggalambos)
  • Halesz
  • Kővágóér
  • Páka
  • Ringhegy
  • Selymes
  • Szabóhegy

Egyéb belterületek[szerkesztés]

  • Aranyhegyi lakótelep (Vörös Csillag lakótelep)
  • Zöldmező lakótelep (Lenin Tsz lakótelep)

Temetők[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Műgyűjtemények[szerkesztés]

Műemlékek[szerkesztés]

A városban számos épület és köztéri szobor is műemlékvédelem alatt áll.

Egyéb nevezetes építmények[szerkesztés]

URH torony[szerkesztés]

A város határában, az M5-ös autópálya Budapest felé vezető szakasza mellett áll a 162 méter magas URH torony. A vasbeton- és acéltornyot a Közgép Zrt. szakemberei építették fel 1987-ben. Jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti.

Köztéri szobrok[szerkesztés]

Köztéri szobrok

Kultúra és oktatás[szerkesztés]

Kiállítóhelyek, művelődés[szerkesztés]

A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).

Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.

Rendezvények, fesztiválok[szerkesztés]

  • Kiskun Napok
  • Városalapítók Napja
  • Gasztronómiai Fesztivál
  • Libafesztivál
  • Zöld Nap
  • Reptéri Fesztivál

Mozi[szerkesztés]

Félegyházán az első filmvetítések a vándormozisok révén 1906-ra nyúlnak vissza, viszont az első filmszínház 1911-ben indult. A Bethlen-kormány belügyminisztériuma 1925-ben a város részére két mozit engedélyezett, majd 1932-ben Salgó Imre valósította meg a hangosfilm vetítésének alapfeltételeit. Félegyházán az évtizedek alatt többször is bővült és átalakult a mozi, a mai nevét 1941-ben kapta meg.[33] 2010 végén az akkori bérlő a gazdasági válság és a csökkenő nézőszám miatt megszüntette a vetítést.[34] 2014. március 21-én új üzemeltetővel és megújult környezetben újra kinyitott a Petőfi Mozi.

Strand[szerkesztés]

A Kiskunfélegyházi Termál Parkfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú, 1560 méter mélyről feltörő gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. A fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.

Oktatás[szerkesztés]

Általános Iskolák[szerkesztés]

József Attila Általános Iskola
  • Batthyány Lajos Általános Iskola
  • Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium Móra Ferenc Általános Iskolája
  • Darvas Általános Iskola
  • Dózsa György Általános Iskola
  • Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • József Attila Sportiskolai Általános Iskola
  • Platán Utcai Általános Iskola
  • Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda

Megszűnt iskola:

  • Bankfalui Általános Iskola (az épület jelenlegi funkciója hajléktalanszálló)
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (az épületbe a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola költözött be)
  • Petőfi Sándor Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés]

  • Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium Gimnáziuma és Technikuma
  • Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium
  • Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium
  • Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium
  • Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikum
  • Móra Ferenc Gimnázium
  • Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda

Felsőoktatás[szerkesztés]

A városban az alábbi két felsőfokú oktatási intézménynek volt korábban kihelyezett tagozata:

A város sajtója[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

Jelenlegi újságok

Megszűnt újságok

Rádiók[szerkesztés]

  • Sirius Rádió. (FM 91.1 MHz) Kiskunfélegyháza első helyi, kereskedelmi rádiója. 1996. május 24-én indult Hájas Sándor főszerkesztésével,[35] de később Bakos Aranka is volt főszerkesztő. A rádió 2018. február 26-án szűnt meg, helyén a Rádió 1 szól.[36][37][38]
  • Rádió Smile. (FM 89.9 MHz) Helyi, közösségi rádió, kezdetben elsősorban a fiatal korosztálynak (15-35 év), később azonban már a 35 éven felülieknek is szóló zenei és műsortematikával.[39] 2008. november 15-én indult, Csőszi Viktor magánszemély hozta létre, és a tulajdonában lévő Mosoly Média Nonprofit Kft. végzi az üzemeltetést, amely 2016 decembere óta a frekvencia üzemeltetője is.[40][41][42]

Televíziócsatornák[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

A város sportéletének története az 1870-re nyúlik vissza, amikor megalakult a Lövészegylet. 1883-ban megnyílt a jégpálya és még abban az évben megalakult a Kun-Félegyházi Korcsolyázó Egyesület, viszont tizenhárom évre rá az enyhébb telek miatt megszűnt és Kun-Félegyházi Korcsolyázó és Labdázó Egyesület néven folytatták tovább és a Városi Parkban létrehoztak egy teniszpályát. A régi téglagyár területén 1890-ben uszodával egybekötött fürdőt létesítettek.

A Kiskunfélegyházi Vízilabda Sportegyesület 2008 nyarán alakult. Elsősorban az utánpótlás képzésre helyezte a hangsúlyt a klub, a felnőtt csapat legnagyobb sikereként a 2012-2013-as idényben az OB II-es bajnokságban szerepelt.

Egyesületek

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd: Híres kiskunfélegyháziak listája

Kiskunfélegyháza díszpolgárai[szerkesztés]

A cím adományozásának sorrendjében:[43]

Külkapcsolatok[szerkesztés]

Kiskunfélegyháza (Európa)
Braunfels
Braunfels
Korond
Korond
Kjellerup
Kjellerup
Die
Die
Segesvár
Segesvár
Feltre
Feltre
Silkeborg
Silkeborg
Bagnols-sur-Cèze
Bagnols-sur-Cèze
Zayugróc
Zayugróc
Nagykikinda
Nagykikinda
Torda
Torda
Rabka-Zdrój
Rabka-Zdrój
Jászfényszaru
Jászfényszaru
Kiskunfélegyháza testvérvárosai a térképen

Testvérvárosai[szerkesztés]

Partnervárosai[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A város ipara jelentős, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben. Jellemző területei: baromfitenyésztés (Integrál ÁFÉSZ), cipőipar (Berkemann Hungary Bt.), élelmiszeripar (például Kiskunfélegyházi Malom Kft, Fornetti Kft, Koch's Torma Kft.), gépgyártás (például Országos Villamostávvezeték Zrt.), húsfeldolgozás, műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai Zrt.), tejipar, zöldségtermesztés.

Ipari övezetei: Csanyi ipartelep, Déli ipartelep, Kiskunfélegyházi Ipari Park (KIP).

Kiskunfélegyházán működik az ország egyik legnagyobb vágóhídja. Az üzem 1996-ban létesült, tulajdonosa 2005 óta egy olasz vállalkozó Cipruson bejegyzett cége, a Hungary Meat Kft.[44]

2018-ban bejelentették, hogy a városban cseh licensz alapján gyalogsági kézi lőfegyvergyártás kezdődik. Először csak a fegyverek összeszerelését végzik, majd januártól teljes kapacitással megindul a kézifegyerek gyártása.[45][46] 2019 januárban még nem indult meg a termelés.[47] Később elindult a sorozatgyártása a CZ BREN 2, a CZ Scorpion EVO 3 és a CZ P–09 típusú fegyvereknek. Továbbá készülnek ebben a gyárban német TPG 3 mesterlövészpuskák, valamint amerikai AR-10 és AR-15 típusú gépkarabélyok is.[48]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
  2. a b c d e f g h i j k l m https://kiskunfelegyhaza.hu/kulkapcsolat/
  3. https://kiskunfelegyhaza.hu/testvertelepulesi-megallapodast-kotottunk-varosalapitoinkat-kibocsato-jaszfenyszaruval/
  4. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.
  7. A múzeum története, Kiskunmuzeum.hu (Hozzáférés: 2024. március 26.)
  8. 100 éve áll Félegyházán Petőfi Sándor szobra, Felegyhazikozlony.eu, 2022. október 27. (Hozzáférés: 2024. március 26.)
  9. 85 éve avatták fel Félegyházán az Ereklyés Országzászlót, Felegyhazikozlony.eu, 2019. szeptember 2. (Hozzáférés: 2024. március 26.)
  10. Könyvtártörténet, Psvk.hu, (Hozzáférés: 2024. március 26.)
  11. Bánkiné Molnár Erzsébet: Petőfiszállás. Budapest, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2001. ISBN 9639287474
  12. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  14. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  15. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  16. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  17. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  18. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  19. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  20. A népesség nemzetiség szerint, 2011 (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  21. Kiskunfélegyháza Helységnévtár
  22. Kiskunfélegyháza Helységnévtár
  23. Félegyházi Közlöny 2009. július 16. pp. 3.
  24. Petőfi Sándor szobra
  25. Vasárnapi Ujság - 44. évfolyam, 32. szám, 1897. augusztus 8.
  26. A tárgyalóteremből: Döme a Fáraó diszkóban. (magyarul) Petőfi Népe, XLVIII. évf. 47. sz. (1993. február 25.) 1., 5. o. ISSN 0133–23 Hozzáférés: 2019. június 30. (library.hungaricana.hu)
  27. Életerőt vegyenek. Fotó: Kricskovics Antal valasz.hu. (magyarul) Budapest: Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. (2004. november 4.) (Hozzáférés: 2019. június 30.) arch
  28. KOTOGA: Tudósítás a magyarországi nagy piramis működéséről! boszorkanyszovetseg.hu. (magyarul) Magyar Boszorkányszövetség (Hozzáférés: 2019. június 30.) (php) arch
  29. Világ Egyetlen Működővé Tett Piramisa. vonzeromagia.gportal.hu. (magyarul) Vác: Egonet Work Kft. (a gportal.hu üzemeltetője) (Hozzáférés: 2019. június 30.) (php)
  30. Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek egyéb építmények Kiskunfélegyházán – Kiskunfélegyháza, 2005.
  31. Felavatták Boczonádi Szabó József mellszobrát, Felegyhazikozlony.eu, 2024. március 15. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
  32. Eredetileg a Szent János téren, az 1972-ben felállított volt „Díszkút” közepén állt.
  33. A félegyháziak egy nappal korábban láthatják a premierfilmeket, mint Los Angeles-i közönség (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  34. Megszűnt a mozi Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  35. Félegyházi Közlöny 1996. június 7. pp. 5.
  36. K. G.; Fotó: Kiss Gabriella: Nem hunyt ki a Sirius fénye (magyar nyelven) (html). felegyhazikozlony.hu. Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., 2018. március 3. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  37. Medvegy Gábor: Vajna rádiója megérkezett a Kiskunságba, egyből le is parasztozták a hallgatókat (magyar nyelven). 24.hu. Central Digitális Média Kft., 2018. március 1. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  38. MTI: Egy induló pályázott az országos kereskedelmi rádiós frekvenciára (magyar nyelven). hirado.hu. Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Új Média és Teletext Kft., 2018. február 22. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  39. T. T.: Fejlődik a Rádió Smile (magyar nyelven). felegyhazikozlony.hu. Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., 2015. december 14. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  40. Mosoly Média Nonprofit Kft. rövid céginformáció. ceginformacio.creditreform.hu. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  41. Mosoly Média Nonprofit Kft. (magyar nyelven) (html). nemzeticegtar.hu. BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt., 2018. május 21. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  42. A Médiatanács 1400/2016. (XII. 13.) számú döntése (magyar nyelven). nmhh.hu. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2016. december 13. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  43. Kiskunfélegyháza város díszpolgárai
  44. Nagy a hallgatás az őrizetbe vett olasz húsos vállalkozóról (Hvg.hu, 2019-03-11)
  45. Kiskunfélegyháza lesz a magyar fegyvergyártás központja (24.hu, 2018-10-17)
  46. Kiemelt szerephez jut Félegyháza a Magyar Honvédség fejlesztésében (Kiskunfelegyhaza.hu)
  47. Csúszásban a magyar fegyvergyár - se gép, se munkás (Napi.hu, 2019-02-08)
  48. Térképen mutatjuk, hol nyílnak hadiüzemek Magyarországon, Novekedes.hu, 2022. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. március 24.)

Források[szerkesztés]

  • H. Tóth Tibor: Félegyháza népnyelvének palócos gyökerei.

További információk[szerkesztés]

Izsák Kecskemét Szolnok
Soltvadkert

Észak
Nyugat  Kiskunfélegyháza  Kelet
Dél

Szentes
Kiskunhalas Szeged Orosháza