Martfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martfű
A Szent István tér madártávlatból
A Szent István tér madártávlatból
Martfű címere
Martfű címere
Martfű zászlaja
Martfű zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásváros
PolgármesterDr. Papp Antal (független)[1]
Irányítószám5435
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség5756 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség270,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,08 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnoki-ártér[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″
Martfű (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Martfű
Martfű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Martfű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Martfű témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. 2308 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, a megye négy nagyközsége is kivétel nélkül mind nagyobb területen helyezkedik el.[4]

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza kanyarulata Martfűnél

Az Alföld középső, a régió nyugati és a vármegye délnyugati részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.

Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúthálózat[szerkesztés]

A város legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 442-es főút, amely Szolnok és Kunszentmárton (illetve a 4-es és 44-es főutak) felé biztosít összeköttetést. (A jövőben várható a 442-es főút Martfű és Szolnok közötti szakaszán elkerülő út építése is.)

A környező települések közül Mezőhékkel és Öcsöddel a 4627-es, Törökszentmiklóssal a 4629-es, Tiszaföldvárral és Cserkeszőlővel pedig a 4633-as utak kapcsolják össze – a 4629-es a város északi részén, a két másik pedig a helyi vasútállomás délnyugati szélénél található körforgalomban csatlakozik a 442-es főúthoz, utóbbi korábban annak régi nyomvonala volt.

Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt.[5]

Autóbusz[szerkesztés]

Szolnok után Martfű a távolsági autóbusz-forgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Az autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatója a Volánbusz.

Vasút[szerkesztés]

A városon áthalad az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonal, mai vonalszámozás szerint a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonala, amelynek itteni állomásán a vonalon közlekedő összes vonat megáll. A vonatok 2007. december 9. óta ütemes menetrendet követve, kétóránként közlekednek: reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal.

Vízi közlekedés[szerkesztés]

A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kozma Imre (független)[6]
  • 1994–1998: Kozma Imre (független)[7]
  • 1998–2002: Kozma Imre (független)[8]
  • 2002–2006: Kozma Imre (független)[9]
  • 2006–2010: Dr. Bakonyi Péter (független)[10]
  • 2010–2010: Dr. Bakonyi Péter (független)[11]
  • 2010–2014: Dr. Kiss Edit (független)[12]
  • 2014–2019: Dr. Papp Antal (független)[13]
  • 2019-től: Dr. Papp Antal (független)[1]

A településen 2010. december 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[12] mert az október 3-án második ciklusára megválasztott előző, fiatal polgármester, dr. Bakonyi Péter mindössze hat nappal a választási győzelme után elhunyt.[14][15]

A települési önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta a mindenkori polgármesterből és 8 képviselőből áll. A városháza címe: 5435 Martfű, Szent István tér 1., telefonszáma: (06) 56/450-222, faxszáma: (06) 56/450-853; e-mail címe: [email protected]. Martfű hivatalos újságja a Martfű Közéleti Magazin, televíziója a Martfű Városi Televízió.

Története[szerkesztés]

A város területén szarmata, avar és honfoglalás kori leleteket is találtak.

Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.

A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik, azaz a Budai vilajet Szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe, Csongrád vármegyéhez tartozott. A 17. század közepén teljesen elnéptelenedett.

A 18. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi-család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.

Az 1940-es évek elején a csehszlovákiai Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án foglalták el a németektől a települést.

1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól, és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.

Neve[szerkesztés]

Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A 'mart-' előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a 'fű' a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk[forrás?] nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része – arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.[16]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6490
6421
6169
5943
5708
5756
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[17] A nemzetiségek létszáma a következő volt: magyar: 6992, bolgár: 1, görög: 3, horvát: 3, lengyel: 3, német: 18, román: 6, ruszin: 2, szerb: 2, szlovák: 8, ukrán: 5.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, szlováknak, szerbnek, románnak és lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt.[18]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,1%, református 11,6%, evangélikus 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 38,3% (29,2% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 10,5% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 34,2% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[20]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. A város és katolikus templomának patrónusa: Szent Tamás apostol.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Gazdaság[szerkesztés]

Ipar[szerkesztés]

A Martfűi Sörgyár madártávlatból

Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található:

  • Cipőgyár: 1941–42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött.
  • Martfűi Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként, ám 2018 végére bezárták.[21]
  • Bunge növényolajgyár: 1976–80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi.
  • A Tisza Ipartelep üzemei, Tisza Cipő Zrt.: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen.[22]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolajgyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmagtermesztés, a gyógynövénytermesztés és a biogazdálkodás is.

Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.

Természeti kincsei[szerkesztés]

A tiszai szabadstrand Martfűnél

A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a 2007-ben teljes felújításon átesett gyógyfürdő, amely a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Kastélyszálló
  • Művelődési Központ és Könyvtár
  • Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár története
  • Szent István tér és környéke:
    • Városháza: 1993–96 között épült.
    • Római katolikus templom: 199396 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
    • Református templom: szintén 1993–96 között épült.
    • Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
    • Időkapu: szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millecentenárium tiszteletére.
    • 1848–49-es emlékmű: szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.
  • Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping

Ismert személyek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.

  • Az MVSE szakosztályai:[23]
    • Kosárlabda
    • Női kézilabda[24]
    • Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel.
    • Szabadidősport
    • Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek.
    • Természetbarát

Egyéb, a városban működő sportklubok:

  • Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
    • Férfi kézilabda
  • Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE):[25] A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel.
  • Martfűi Úszó és Triatlon Klub[26]
  • Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre.[27]
  • Versenytánc
  • Martfűi Airsoft Taktikai Csapatjáték Sportegyesület[28]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. [1]
  5. http://iho.hu/hir/szolnok-martfu-ket-kereken-1109
  6. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  8. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  11. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  12. a b Martfű települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. december 19. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  13. Martfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  14. 2010. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben II. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  15. Elhunyt Bakonyi Péter, Martfű polgármestere. hvg.hu, 2010. október 9. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  16. http://www.martfu.hu/
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  18. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=02626[halott link]
  19. Martfű Helységnévtár
  20. Martfű Helységnévtár
  21. Joó Zsuzsa: Végleg bezár a martfűi sörgyár. SZOLJON (2018. október 16.) arch
  22. http://www.deszan-cutters.hu/
  23. Archivált másolat. [2011. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  24. http://martfuinke.gportal.hu/gindex.php?pg=26002777
  25. Archivált másolat. [2010. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  26. http://www.martfuitriatlon.gportal.hu/
  27. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 28.)
  28. Biztonsági ellenőrzés szükséges (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2017. február 20.)

További információk[szerkesztés]