Meghalt a cselszövő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meghalt a cselszövő
Műfajmagyar komolyzenei dal
DallamErkel Ferenc
SzövegEgressy Béni
ElőadásmódAllegro non tanto

A Meghalt a cselszövő kezdetű dalt a kórus énekli Erkel Ferenc Hunyadi László című operájában, miután V. László király (látszólag) megbocsátott gyámja, Cillei Ulrik megöléséért. Ez a dal az I. felvonás fináléja.

Történelmi háttér[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Zsigmond király 1437-es halála után egy korábban kötött szerződés értelmében I. Albert Habsburg herceg került a magyar trónra, aki 1439. október 27-én meghalt. Özvegye, a várandós Luxemburgi Erzsébet lett a magyar királynő, de ténylegesen nem uralkodott. Erzsébet ígéretet tett a magyar rendeknek, hogy feleségül megy a magyarul folyékonyan beszélő III. Ulászló lengyel királyhoz. A budai országgyűlés 1440. január 1-én Hédervári Lőrinc nádor javaslatára Ulászlót I. Ulászló néven magyar királlyá választotta, és egy nemesi küldöttség tárgyalásokat kezdett vele a trón elfoglalásának feltételeiről. Az egyik feltétel az volt, hogy vegye feleségül Luxemburgi Erzsébetet.

1440. február 22-én Erzsébetnek fia született, a fiú gyámja Cillei Ulrik magyar főúr lett. László születése gyökeresen megváltoztatta a helyzetet, ui. jogilag ő lett Magyarország királya. Emiatt Erzsébet nem tartotta meg az ígéretét, és nem volt hajlandó feleségül menni Ulászlóhoz. A nemesség egy része azonban úgy vélte, hogy a török veszély miatt Magyarországnak felnőtt királyra van szüksége, ezért továbbra is I. Ulászlót támogatta, és március 8-án meg is egyeztek vele. Ulászló április 21-én érkezett meg seregével Magyarországra.

1440. május 15-én Erzsébet fiát titokban királlyá koronázták V. László néven a Visegrádról titokban elvitt Szent koronával, majd az Ulászló-hívektől tartva elhagyták az országot. Később Erzsébet anyakirályné fiát III. Frigyes német-római császár, a fiú nagybátyja gondjaira bízta.

1440. július 17-én Ulászlót magyar királlyá koronázták egy alkalmi koronával, jogi értelemben érvénytelenül. Ennek ellenére ténylegesen ő lett a magyar király.

1443 második felében Hunyadi János megakadályozta, hogy a II. Tvrtko bosnyák király örököséül kijelölt Cillei Ulrik megszerezze a bosnyák koronát.

1444. november 10-én a várnai csatában eltűnt Ulászló király, és a vele harcoló Hunyadi János fogságba esett. 1446-ban az országgyűlés úgy döntött, hogy ha Ulászló május 31-ig nem kerül elő, V. Lászlót elismerik magyar királynak. III. Frigyes német-római császár azonban nem engedte szabadon a gyermek királyt. Átmeneti megoldásként június 5-én Hunyadi Jánost kormányzóvá választották. 1450-ben a korábban Ulászlót támogató Hunyadi is elismerte V. László trónigényét.

1452-ben a magyar, az alsó-ausztriai, továbbá a cseh és a morva rendek szövetséget kötöttek egymással III. Frigyes ellen. A Bécsújhelyre érkező Frigyesen az egyesült rendek 16 ezer fős hadserege ütött rajta, kikényszerítve V. László kiadását, aki ismét Cillei Ulrik gyámsága alá került.

1453-ban Hunyadi lemondott a kormányzói címről. 1456 augusztus 11-én – három héttel a dicsőséges nándorfehérvári diadal után – pestisben meghalt. Az 1456. októberi futaki országgyűlésen Cillei Ulrik lett Magyarország kormányzója. Az országgyűlésen Hunyadi László is megjelent, és megígérte, hogy a királyi birokhoz tartozó Nándorfehérvárt átadja.

Az opera ideje[szerkesztés]

1456. november 8-án Cillei a gyámsága alatt álló, 16 éves V. László királlyal és egy 4000 fős sereggel Nándorfehérvárra ment. A királyt és kíséretét beengedték a Hunyadiak várába, de utána leengedték a kaput védő rácsot és felhúzták a hidat. Cillei és a király fegyveres kísérete a váron kívül maradt.

Nem tisztázott, hogyan halt meg Cillei. Egyes vélemények szerint összeszólalkozott Hunyadi Lászlóval, aki megölte. Más vélemények szerint nem valószínű, hogy Cillei – lényegében a Hunyadiak fogságában – fegyverrel támadt volna Hunyadi Lászlóra.

Később[szerkesztés]

A hazafelé vonuló V. Lászlón november 23-án Temesváron rajta ütöttek Szilágyi Erzsébet (Hunyadi János özvegye) fegyveresei, és arra kényszerítették, hogy ünnepélyes esküvel adjon amnesztiát a Hunyadi fiúknak.

1457 elején V. László Budára rendelte Hunyadi Lászlót és Mátyást, és az ígéretét megszegve 1457. március 16-án a budai Szent György téren Lászlónak nyilvánosan fejét vétette. Mátyásnak egyelőre megkegyelmezett, és fogolyként magával vitte Bécsbe, majd onnan Prágába. Nem tudni, hogy mik voltak a további tervei vele, mert 1457. november 23-án, három napig tartó rosszullét után az esküvőjére készülő király váratlanul meghalt. Nem érte meg a 18. évét. A király halála után a kiszabadult Mátyást közfelkiáltással királlyá választották.

Kotta és dallam[szerkesztés]


{
   <<
   \relative c' {
      \key a \minor
      \time 2/4
      \tempo 4 = 60
      \set Staff.midiInstrument = "soprano sax"
      \transposition c'
%       Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály,
        e4 f8 fis a8. g16 f8 e d8. c16 b8 c d4 r \break
%       országunk élni fog, mert László nagy király.
        a'4 g8 f e8. d16 d8 c b d g8. f16 e4 r \break
%       Hűségnek győzedelmét zengje nagy világ,
        e4 f8 fis a8. g16 f8 e d8. c16 b8 c a'2 \break
%       éljen a drága hon, a jó, a nagy király!
        a4 b8 c c8. e,16 a8 g g b, e8. d16 c4 r
        \bar "|."
      }
   \addlyrics {
        Meg -- halt a csel -- szö -- vő, nem dúl a rút vi -- szály,
        or -- szá -- gunk él -- ni fog, mert Lász -- ló nagy ki -- rály,
        hű -- ség -- nek győ -- ze -- del -- mét zeng -- je nagy vi -- lág,
        él -- jen a drá -- ga hon, a jó, a nagy ki -- rály.
      }
   >>
}

Források[szerkesztés]

  • Király Katalin: Ének-zene 7. osztály. 5., változatlan kiad. Szeged: Mozaik. 2006. 74. o. ISBN 978-963-697-488-6 Hozzáférés: 2019. augusztus 12. (az internetes változatban a 13., változatlan kiad.)  
  • Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 231. o.  
  • Elter Tamás: Meghalt a cselszövő, és jött a rút viszály. Origó (2015. november 22.) (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.) (történelmi háttér)

Felvételek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap