Negyedik konstantinápolyi zsinat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Negyedik konstantinápolyi zsinat
Dátum869. október 5.870. február 2.
Elismerterómai katolikus egyház
Előző zsinatMásodik nikaiai zsinat
Következő zsinatElső lateráni zsinat
ÖsszehívóI. Baszileiosz
ElnöklőII. Adorján pápa 3 küldötte
Résztvevők102 püspök
Viták témájaPhotiosz-féle szakadás, pápai primátus megerősítése, kép tisztelet
Dokumentumok és nyilatkozatok27 kánon
Időrendi lista

IV. konstantinápolyi zsinat a katolikus egyház 8. egyetemes zsinata, amelyet 869. október 5. és 870. február 2. között tartottak Konstantinápolyban a Hagia Szophia épületében. A zsinatot I. Baszileiosz császár hívta össze a Photiosz-féle szakadás megoldására.

Előzmények[szerkesztés]

Cesare Nebbia (1536-1614): Negyedik Konstantinápolyi zsinat

I. Miklós pápa kiközösítette Photiosz pátriárkát 863-ban, mert Ignatiosz pátriárka székét jogtalanul bitorolta. Photiosz válaszként kiközösítette I. Miklóst 867-ben, aki ugyanebben az évben elhalálozott. Ugyanebben az évben a Photioszt támogató III. Mihály bizánci császárt megölték. A két új uralkodó I. Bazileiosz és II. Adorján pápa megegyeztek, hogy egy egyetemes zsinaton rendezik a nézetkülönbségeket. II. Adorján Rómában zsinatot hívott össze, melynek az eredményeként megerősítették a korábbi pápa kiközösítési nyilatkozatát. Kineveztek három részt vevő pápai legátust.

A zsinat[szerkesztés]

A zsinat Photiosz ügyét tárgyalta. Ő jelen volt október 20 és 29-e között, de vétkességét nem ismerte el, és a pápai legátusok bíráskodási jogait sem. A zsinat meg akarta akadályozni, hogy Photiosz-féle ügyhöz hasonló ne forduljon elő, ezért 27 kánont hozott a záróülés. Hoztak egy olyan döntést, amely a pátriárkák székeinek rangsorát megállapítja:

  1. Róma
  2. Konstantinápoly
  3. Alexandria
  4. Antiokheia
  5. Jeruzsálem

Továbbá megerősítést nyert a képtisztelet. A képek tisztelete megengedett. Leszögezték azt is, hogy az embernek egy lelke van.

Források[szerkesztés]