Orléans

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orléans
Cathédrale Ste-Croix
Cathédrale Ste-Croix
Orléans címere
Orléans címere
Orléans zászlaja
Orléans zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióCentre-Val de Loire
MegyeLoiret
PolgármesterOlivier Carré (2015–2020)
INSEE-kód45234
Irányítószám45000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség116 617 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség4155 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90–124 m
Terület27.48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 08″, k. h. 1° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 08″, k. h. 1° 54′ 15″
Orléans weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orléans témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Orléans nagyváros Franciaország középső részén, a Loire folyó völgyében. Centre-Val de Loire régió székhelye, és az itt található Loiret megye központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. Az Amerikai Egyesült Államokban található New Orleans erről a városról kapta a nevét Lakosainak száma 116 617 fő (2021. január 1.).[1] Orléans Fleury-les-Aubrais, La Ferté-Saint-Aubin, Olivet, Ardon, Saint-Cyr-en-Val, Saint-Jean-de-Braye, Saint-Jean-de-la-Ruelle, Saint-Jean-le-Blanc, Saint-Pryvé-Saint-Mesmin, Saran és Semoy községekkel határos.

Története[szerkesztés]

Place du Martroi, az orléans-i szűz szobra

Orléans már a történelem előtti időkben lakott hely volt, később a gallok egyik törzse telepedett meg a Loire folyónak ezen területén, majd Caius Iulius Caesar emeltetett várost itt, Cenabum néven, viszont éppen ez a környék vált a római uralom elleni gall lázadások egyik kiindulópontjává. A rómaiak távozása után a folyóparton hamarosan jelentős és gazdag település - Aureliani négyszögerőd[2] - jött létre, melyet Attila hunjaival eredménytelenül ostromolt meg 451-ben. A francia királyság kialakulása után is fontos szerepet kapott. Amikor a százéves háborúban a királyság területe mindinkább fogyatkozott, az akkor még megkoronázatlan, a trónöröklésre való jogában is támadott Dauphin, a későbbi VII. Károly a Loire mentére volt kénytelen visszavonulni, hiszen Párizs is az angolok kezére került. Orléans birtoklása kulcsfontosságú lett mindkét fél számára. A Párizs felől előrenyomuló és jelentős túlerőben levő angolok 1428 októberében ostromgyűrűbe fogták, hogy átkelhessenek a Loire hídján, s végső csapást mérhessenek a francia királyságra. Az ostromgyűrű egészen a következő év májusáig állt a várfalak tövében. Ekkor érkezett meg kis csapatával Jeanne d’Arc, bejutott a várba, fellelkesítette a várvédőket s egyúttal az angolokat kívülről szorongató franciákat is. Bár a harcokban maga is megsebesült, 1429. május 7-én súlyos vereséget mért az ostromlókra. Ennek a sikernek köszönhetően a franciák június közepén újabb győzelmet arattak, s ezzel megindult az elfoglalt terület felszabadítása. Jeanne d’Arc az angolok számára az első számú ellenség lett, Franciaországnak viszont hősnője, s később szentje. Az 1429-es csata évfordulóján, minden év május 7-én és 8-án ünnepi misével, felvonulásokkal, sőt katonai parádéval emlékeznek meg a hős Szűzről.

Orléans birtoklásáért nemegyszer vívtak véres csatát a későbbiekben is, a francia vallásháborúk korában többször is gazdát cserélt. Évszázadokkal később, csatáztak itt a napóleoni háborúban, majd 1870-ben, végül a második világháborúban a németek foglalták el, a bombatámadások következtében jelentős része megsemmisült.

Demográfia[szerkesztés]

Év Lakosság
1793 51 500
1800 41 937
1806 42 651
1821 40 233
1831 40 161
1841 42 584
1846 45 788
1851 47 393
1856 46 922
Év Lakosság
1861 50 798
1866 49 100
1872 48 976
1876 52 157
1881 57 264
1886 60 826
1891 63 705
1896 66 699
Év Lakosság
1901 67 311
1906 68 614
1911 72 096
1921 69 048
1926 70 611
1931 71 606
1936 73 155
1946 70 240
Év Lakosság
1954 76 439
1962 84 233
1968 95 828
1975 106 246
1982 102 710
1990 105 111
1999 113 126
2006 113 130
2010 114 167
2015 114 644

Látnivalók[szerkesztés]

  • Cathédrale Ste-Croix – a katedrálist a XII. században kezdték építeni, a francia vallásháborúk korában a protestánsok által nagyrészt lerombolt templom újjáépítésére IV. Henrik adott parancsot. Az eredeti román kori tornyokat ekkor lebontották, s a XVIII. században gótikusakat emeltek helyükre, a huszártorony pedig a múlt századi. A homlokzat fölé magasodik további két lépcsőzetes, gazdagon díszített torony.
  • Musée des Beaux-Arts – régészeti és szépművészeti múzeum.
  • Hotel Groslot – a palota a városba látogató királyok lakhelye volt, 1550-ben épült. II. Ferenc ebben az épületben halt meg.
  • Place du Martroi – a város főtere, egykori ókeresztény temető helyén alakult ki. A tér közepén áll az orléans-i szűz szobra, Denis Foyatier alkotása.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Populations légales 2021
  2. Bóna-Hunok 83., 222. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]