Ortegal-foki csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ortegal-foki csata
Napóleoni háborúk
Thomas Whitcombe: Az Ortegal-foki csata
Thomas Whitcombe: Az Ortegal-foki csata
Dátum1805. november 4.
HelyszínOrtegal-fok, Északnyugat-Spanyolország
Eredménydöntő angol győzelem
Harcoló felek
Franciaország Egyesült Királyság
Parancsnokok
Pierre Dumanoir le Pelley ellentengernagy Sir Richard Strachan ellentengernagy
Haderők
4 8
Veszteségek
730 halott és sebesült
Mind a 4 hajó elfoglalva
24 halott
111 sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortegal-foki csata témájú médiaállományokat.


Az Ortegal-foki csata 1805. november 4-én zajlott le az Ortegal-foknál Északnyugat-Spanyolország partjainál. Ez az ütközet volt a trafalgari csata utolsó akciója.

Előzmények[szerkesztés]

Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy négy hajójával nem vett részt a trafalgari ütközetben, csak mozdulatlan szemlélője volt az eseménynek. November 3-án a spanyol partoknál megpillantotta Sir Richard Strachan angol ellentengernagy nagyobb flottáját, ami elől ki akart térni.

A csata[szerkesztés]

Sir Richard Strachan angol ellentengernagy a Caesar, Hero, Courageux, Namur sorhajóval és négy fregattal döntő vereséget mért és elfoglalta a Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy irányította hajórajt: a Formidable, Scipion, Duguay-Trouin és Mont Blanc hajókat, amelyek kimaradtak a két héttel korábban vívott trafalgari csatából.

Következmények[szerkesztés]

Ezzel a vereséggel a francia flotta gyakorlatilag megsemmisült és az angol flotta lett a tengerek szinte korlátlan ura. Az elfoglalt francia hajókat besorozták az angol flotta sorhajó kötelékébe, Formidable-ból HMS Brave, a Scipion-ból HMS Scipion, Duguay-Trouin-ból HMS Implacable, a Mont-Blanc-ból HMS Mont Blanc lett. A francia ellentengernagy a csatában a fején sebesült meg, hadifogságba került Angliába és sokáig viselnie kellett a veresége szégyenét.

Csatarend[szerkesztés]

Strachan hajóraja
Hajó Fokozat Fegyverzet Tengerészet Parancsnok Veszteségek Megjegyzés
Halott Sebesült Teljes veszteség
HMS ''Caesar'' harmadosztály 80 kapitány Sir Richard Strachan 4 25 29
HMS ''Hero'' harmadosztály 74 kapitány Hon. Alan Hyde Gardner 10 51 61
HMS ''Courageux'' harmadosztály 74 kapitány Richard Lee 1 13 14
HMS ''Namur'' harmadosztály 74 kapitány Lawrence Halsted 4 8 12
HMS ''Santa Margarita'' ötödosztály 36 kapitány Wilson Rathbone 1 1 2
HMS ''Aeolus'' ötödosztály 32 kapitány Lord William Fitzroy 0 3 3
HMS ''Phoenix'' ötödosztály 36 kapitány Thomas Baker 2 4 6
HMS ''Révolutionnaire'' ötödosztály 38 kapitány Hon. Henry Hotham 2 6 8
Veszteség: 24 halott, 111 sebesült, 135 teljes veszteség
Dumanoir le Pelley hajóraja
Hajó Fokozat Fegyverzet Tengerészet Parancsnok Veszteségek Megjegyzés
Halott Sebesült Teljes veszteség
Formidable harmadosztály 80 Pierre Dumanoir le Pelley ellentengernagy - - - Elfoglalva, HMS Brave
Scipion harmadosztály 74 kapitány Berrenger - - Elfoglalva, HMS Scipion
Duguay-Trouin harmadosztály 74 kapitány Toufett † - - - Elfoglalva, HMS ''Implacable''
Mont Blanc harmadosztály 74 kapitány Lavillegris - - - Elfoglalva, HMS Mont Blanc
Veszteségek: 730 halott és sebesült
Forrás: Adkin, p. 535; Fremont-Barnes, p. 86
Jelkulcs
  • A † azt jelzi, ahol a parancsnok meghalt vagy halálos sebet kapott.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Cape Ortegal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.