Plautus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plautus
Élete
Születési névTitus Maccius Plautus
Születetti. e. 254 körül
Sarsina
Elhunyti. e. 184 körül
Róma
Nemzetiségrómai
Szüleinem ismert
nem ismert
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)komédia
Fontosabb műveiPoenulus, Amphitryon, Captivi, Persa
A Wikimédia Commons tartalmaz Plautus témájú médiaállományokat.
A Hadrianus-villa tragikus és komikus álarcot ábrázoló mozaikja

Titus Maccius Plautus római köztársaságbeli komédiaszerző volt. Nem tudjuk, mettől meddig élt pontosan (i. e. 254 körül – i. e. 184 körül), csak azt, hogy műveit először i. e. 205 és i. e. 184 körül adták elő. 21 darabja maradt fent.

Élete, művei[szerkesztés]

Plautus komédiái a latin irodalom legkorábbi egészben fennmaradt művei, a szüzséket főként a görög újkomédia szerzői, legtöbbet Menandrosz darabjai szolgáltatták. A karakterek általában hangsúlyozottan görög színeken jelennek meg, görög díszletekkel, illetve még pontosabban olyan körülmények között, amit egy római görögnek képzelhetett. Az idegen díszletek közé állított hazabeszélő társadalomkritika teljességgel nyilvánvaló a darabokban.[1] Legtipikusabb figurája az okos rabszolga, aki gazdáját manipulálja. Ez a tény aláássa egyes elképzeléseinket a római társadalom társadalmi normáiról.

Páratlan nyelvmester volt, színművei ma az archaikus irodalom korának római nyelvét a leggazdagabban bemutató kincsesbánya. Plautus munkássága sok későbbi színműírónak ötleteket adott, William Shakespeare-nek, Molière-nek, Lessingnek és másoknak. Komédiái szolgálnak alapul egy 1962-es musicalnek (Különös dolog történt a fórum felé vezető úton).

Plautus rendkívüli népszerűsége folytán halála után számos kortárs szerző terjesztette darabjait a neve alatt, így a „plautusi művek” száma idővel 121-re növekedett. Marcus Terentius Varro vállalkozott arra, hogy rendet tesz a zűrzavarban, alapos vizsgálódás után 21-et ítélt hitelesnek, és ezek maradtak aztán meg az utókorra, a legfontosabbak: Poenulus, Amphitryon, Captivi, Persa, Miles Gloriosus (A hetvenkedő katona), Aulularia, Trinummus, Rudens, Mercator, Curculio, Stichus, Menaechmi, Mostellaria, (Kísértetek) és Asinaria. Több műve Diphilosz munkáin alapul.

Magyar fordítói[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Két komédia; ford. Kovásznai Sándor / Plautus: Mostellaria vagy A kisértetről / Terentius: Andria vagy Az andrusi leány; Református Collegium Ny., Kolozsvár, 1782
  • Plautus Mosteláriája és Terentius Andriája. Kovásznai Sándor által; Burián Ny., Kolozsvár, 1836
  • A kincs. Vígjáték; ford., jegyz. Csiky Gergely; Pfeifer, Bp., 1885
  • A foglyok. Vígjáték; ford. Csiky Gergely; Pfeifer, Bp., 1885
  • Plautus vígjátékai, 1-4.; ford. Csiky Gergely; Kisfaludy Társaság, Bp., 1885
  • Három ezüst pénz. Comoedia; prózaford. Danielovics Kálmán; Lampel, Bp., 1885 (Ó-kori klassikusok. Római remekírók magyar fordításban)
  • Captivi. A foglyok. Vígjáték; ford. Benkő István; Nemzeti Sajtóvállalat, Szeged, 1928
  • Captivi, 1-3.; ford., jegyz. Waczulik László; Aczél, Bp., 1929
  • A hetvenkedő katona / Három ezüst; ford. Devecseri Gábor, a bev. Huszti József; Parthenon, Bp., 1942 (A Parthenon kétnyelvű klasszikusai)
  • A hetvenkedő katona. Komédia; ford. Devecseri Gábor; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
  • Plautus, Terentius: Római vígjátékok; ford. Devecseri Gábor, Kárpáty Csilla, bev. Kovács Endre; Európa, Bp., 1961 (A világirodalom klasszikusai)
  • Amphitruo. Zenés vígjáték; ford., kieg. Devecseri Gábor; Savaria Múzeum, Szombathely 1963 (A Savaria Múzeum közleményei)
  • A hetvenkedő katona. Miles Gloriosus. Vígjáték; ford. Devecseri Gábor, utószó Oláh Tibor; Irodalmi, Bukarest, 1966
  • Titus Maccius Plautus vígjátékai, 1-2.; ford. Devecseri Gábor, kéziratból sajtó alá rend. Szilágyi János György; Magyar Helikon, Bp., 1977 (Devecseri Gábor művei)
  • A hetvenkedő katona; ford. Devecseri Gábor, szerk. Gáspár Ferenc; Marfa-Mediterrán, Bp., 1999
  • Hét komédia; ford. Eiler Tamás et al.; Corvina, Bp., 2023

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kortárs párhuzam: Hofi Géza görög díszletek között zajló előadása, a Hofisszeusz.

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1982. ISBN 963-11-3181-5
  • Falus Róbert: A római irodalom története, Budapest, Gondolat, 1970.
  • Dér Katalin: Plautus világa, Budapest, Európa, 1989. (Írók világa.) ISBN 963-074710-3
  • Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 22–25. o.
  • Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 32–35. o.

További információk[szerkesztés]