Portál:Buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Om mani padme hum



Buddhizmus szerkesztés 


A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.

A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).

Bővebben a buddhizmusról...
Kiemelt szócikk szerkesztés 
A Bezeklik Ezer Buddha-barlangok egyik freskója
Indiából kikerülve a buddhizmus a kereskedelmi útvonalak mentén, az azokon közlekedő karavánok és hittérítő szerzetesek segítségével haladt területről területre. Az útvonalak közül a legjelentősebben a selyemút mentén terjedt a buddhizmus. Így érkezett legelőször Kína területére is, a Han-dinasztia idején az 1-2. században. Ebből az időből valók a Kína területén tevékenykedő buddhista szerzetesek (mind külföldi) első fordításai, feltehetően a Kusán Birodalom Tarim-medencébe való benyomulásának és a gréko-buddhizmus terjedésének következtében.

A közép-ázsiai és kínai buddhizmus közvetlen kapcsolata folytatódott a 3-7. századokban, egészen a Tang időszakig. A 4. századtól Fa-hszien (395–414), majd később Hszüan-cang (629–644) kínai buddhista szerzetesek észak-indiai zarándoklatai által lehetőség nyílt az eredeti források tanulmányozására is. Ebben az időszakban az India észak részét Kínával összekötő szárazföldi útvonalak többsége a buddhista Kusán, majd a Heftalita Birodalom fennhatósága alá tartoztak. Ezekben az évszázadokban az indiai buddhizmus és a nyugati hatások (gréko-buddhizmus) kereszteződésével számos iskola jött létre Közép-Ázsiában és Kínában. Később a 7. században elérte Kínát az "ezoterikus buddhizmus" (vadzsrajána) indiai formája. A 8. században kialakult a vadzsrajána ágból a tibeti buddhizmus is. Azonban onnantól kezdve, hogy a muszlimok meghódították Transzoxániát és a 740-es években létrejött az Ujgur Birodalom, a buddhizmus terjedése a selyemúton egyre kevésbé volt számottevő.

A hinduizmus feltámadásának és a muszlim terjeszkedésnek köszönhetően ekkor már Indiában is hanyatlásnak indult a buddhizmus. A Tang-dinasztia időszaka utáni kínai buddhizmus elnyomás alá került a 9. században viszont még nem alakultak ki a koreai és japán hagyományok.

Kiemelt kép szerkesztés 
Vat Phra Sri Ratanamahatat. Phicanulok, Thaiföld
Vat Phra Sri Ratanamahatat. Phicanulok, Thaiföld
Fénykép: Tevaprapas Makklay

A buddhista művészet azokra a művészeti alkotásokra vonatkozik, amelyekre hatással volt a buddhizmus.

Tudtad-e? szerkesztés 
Tibeti Mahákála


Kiemelt életrajz szerkesztés 
Kaundinja az i.e. 6. században élt Uttar Pradesh és Bihár államok területén, Indiában.
Kaundinja (szanszkrit: कौण्डिन्य, Kauṇḍinya, páli: Kondañña) vagy Adzsnata Kaundinja (szanszkrit: अज्ञात कौण्डिन्य, Ājñātakauṇḍinya, páli: Añña Kondañña) buddhista bhikkhu (szerzetes) volt Gautama Buddha közösségében (Szangha). Ő volt a legelső tanítvány, aki elérte az arahant tudatszintet (megvilágosodott Buddha tanításai hatására). Az i.e. 6. században élt a mai indiai Uttar Prades és Bihár államok területén.

Kaundinja brahmin származású volt, aki legelőször a Védák magas szintű ismeretével tűnt ki, majd kinevezte őt udvari tudósnak Kapilavasztu királya, Suddhódana. Ő volt az egyedüli jós, aki Sziddhártha herceg (a későbbi Buddha) születésekor megjósolta, hogy a hercegből megvilágosodott buddha fog válni és felesküdött, hogy a tanítványa lesz. Kaundinja és öt kollégája követte Sziddhárthát a hat éves aszkéta gyakorlatai során, de szégyenkezve elhagyták őt amikor az felhagyott az önsanyargató gyakorlatokkal. Később, megvilágosodása után, Gautama Buddha ennek a csoportnak tartotta meg legelső beszédét (amelyet a dharma kerekének legelső megforgatásának neveznek). A csoportból legelőször Kaundinja értette meg a tanításokat és azonnal elérte az arhat tudatszintet.

Tehát Buddha első öt tanítványa közül Kaundinját tartják a legjelentősebbnek, aki később India egyéb területein utazgatva tanította a dharma tanait. Sikerült megtérítenie például unokaöccsét, Punnát, akiről Buddha később azt mondta, hogy a dharma legkiválóbb tanítója. Kaundinja az élete utolsó éveiben visszavonult a Himalájába.

Kaundinja korábbi életeit sok buddhista irodalom jegyzi, amelyekből kiderül, hogy már korábbi életeiben is többször találkozott Buddha korábbi testet-öltéseivel és régen megfogadta, hogy Buddha tanítványaként először fogja megérteni a dharmát és meg fog világosodni.

Témák szerkesztés 

A buddhizmus története
* Gautama Buddha * Időrend szerint * Elő-szektarianizmus * Korai buddhizmus * Korai buddhista iskolák
* Tanácskozások * Története Indiában * Gréko-buddhizmus * Buddhizmus Kínában * Terjedése a selyemúton
* Kelet-Ázsiában * Délkelet-Ázsiában * Közép-Ázsiában * Közel-Keleten * Srí Lankán

Dharma
* A lét három ismérve * Mulandóság(aniccsa) * Éntelenség (anatta) * Szenvedés (dukkha) * Megvilágosodás a buddhizmusban
* Nemes nyolcrétű ösvény * Szkandha * Karma * Újraszületés * Szamszára
* Négy nemes igazság * Nirvána * Középút * Függő keletkezés * Üresség

Buddhista kozmológia
* Buddhák listája * Buddha-természet * Az emberi lény a buddhizmusban * Öt bölcsességbuddha * Nevesített buddhák listája
* Buddhaság * Pratjékabuddha * Érzéki vágyak birodalma * Buddhológia * Mára (démon)
* Meru-hegy * Tíz spirituális birodalom * Állatok a buddhizmusban * Maitréja * Dzsáti (buddhizmus)

A buddhizmus főbb iskolái és irányzatai
* Hínajána * Elő-szektariánus buddhizmus * Korai buddhista iskolák * Buddhista zsinatok * Tibeti buddhizmus
* Théraváda * Két igazság tana * Vadzsrajána * Madhjamaka * Jógácsára
* Mahájána * Tiszta Föld * Tendai * Szangha * Csan

Buddhizmus országonként
* Buddhizmus Indiában * Buddhizmus Nepálban * Buddhizmus Tibetben * Buddhizmus Srí Lankán * Buddhizmus Kínában
* Buddhizmus Thaiföldön * Buddhizmus Burmában * Buddhizmus Laoszban * Buddhizmus Vietnámban * Buddhizmus Japánban
* Koreai buddhizmus * Buddhizmus Mongóliában * Buddhizmus Bhutánban * Buddhizmus Magyarországon * Buddhizmus Németországban

Buddhista szerzetesség és egyház
* Bhikkhu (szerzetes) * Bhikkhuni (apáca) * Srámanera * Srámanerí * Háztulajdonos
* Upászaka * Upásziká * Menedékvétel * Elkötelezettség * Púdzsá
* Anágárika * Ácsán * Szejádó * Zen mester * Láma

Buddhista meditáció
* Békesség meditáció * Meditációs tárgyak (kammatthána) * Passzaddhi (elcsendesedés) * Dhjána (tudatszintek) * Mandala (tibeti buddhizmus)
* Belátás meditáció * Dhamma-vicsaja (valóságvizsgálat) * Zazen (zen gyakorlat) * Tantra (vallásfilozófia) * Tertön (tibeti buddhizmus)
* Légzés tudatossága * Felidézés, felhalmozás (anusszati) * Bhávaná (fejlesztés) * Szati (tudatosság) * Mantra (vallásos szöveg)



Buddhista szövegek
* Páli kánon * Tibeti kánon * Kínai kánon * Buddha-vacsana * Szútra
* Mahájána szútrák * Ágama * Vinaja * Abhidharma * Tripitaka Koreana
* Gandhárai buddhista szövegek * Dzsátaka mesék * Terma * Asóka rendeletei * Mantra



Buddhista művészet és kultúra
* Buddhista költészet * Buddhista ünnepek * Buddhista konyhaművészet * Buddhista szimbolizmus * Anikonizmus a buddhizmusban
* Buddhista zene * Gandhára művészete * A buddhizmus kulturális jegyei * Japán buddhista művészet * Japán buddhista építészet



Kapcsolódó témák:
* Kritika * Összehasonlító tanulmányok * Kulturális elemek * Buddhizmus körvonalakban * Szútra * Buddhista szójegyzék


Tennivalók szerkesztés 
Tennivalók
  • Megírandó cikkek: A megírandó cikkek listája a következő szócikkekben található:
  • Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Buddhizmus a  Wikihíreken  Buddhizmus a  Wikidézeten  Buddhizmus a  Wikikönyveken  Buddhizmus a  Wikiforráson  Buddhizmus a  Wiktiszótárban  Buddhizmus a  Wikiegyetemen  Buddhizmus a Commons-on
    Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    További portálok