Portál:Felvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üdvözöljük a Felvidék-portálon!
Vítame Vás na portáli Hornej zeme!
A felvidék nem hivatalos zászlaja
A felvidék nem hivatalos zászlaja
Felvidéki magyarok
Felvidéki magyarok

A Felvidék (szlovákul Horná zem, vagyis Felső föld) időben változó fogalom alatt jelenleg elsősorban a mai Szlovákia területét értjük. A térség sok tekintetben eltér, de sok tekintetben hasonló Közép-Európa más vidékeihez. Az eltérések leginkább abból következnek, hogy nem egységes régióról van szó, s történelmi fejlődése 1918-ig azonos volt a Magyar királyság történelmével, majd Csehszlovákia, később pedig Szlovákia részeként fejlődött tovább (lásd Szlovákia történelme). A terület lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű, de jelentős arányban élnek itt más nemzetiségű (például magyar, német, ruszin, cigány) és vallású kisebbségek is.

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.

Kiemelt szócikkszerkesztés 
Zsolna
Zsolna

Zsolna (szlovákul: Žilina kiejtése, németül: Sillein, lengyelül: Żylina, latinul: Solna) város Szlovákiában. A Zsolnai kerület és a Zsolnai járás székhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. Az Északnyugati-Kárpátok ölelésében, a cseh és a lengyel határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Oroszországot, a Baltikumot köti össze Magyarországgal és Dél-Európával. Ma fontos vasúti és közúti csomópont, itt találkoznak a VA és a VI-os páneurópai folyosók.

Történelemszerkesztés 
Pozsony 1638-ban
Pozsony 1638-ban

A honfoglalás végbemenetele érintette a mai Szlovákia területét is. A morva államszervezetek 902-es végleges szétverése után a magyarok birtokukba vették főként a síkságokat, illetve a stratégiailag fontos védelmi pontokat. Ezek után került sor a keleti frankok 907-es támadására és a pozsonyi csatára. Itt került megszervezésre később az egyik vármegye is.

Az 1526-os mohácsi vész utáni zűrzavarban és belháborúban az Alföldről és más a török által veszélyeztetett vidékekről nagy menekültáradat indult meg a biztonságosabb területek irányába, így a mai Szlovákia területére is. Ez idő tájt sok délszláv és magyar került az északabban fekvő vidékekre, köztük jobbágyok és nemesek egyaránt.

Kultúraszerkesztés 
Komáromi Jókai Színház
Komáromi Jókai Színház
Mizser Attila
Mizser Attila

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A felvidék gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A szlovák és a magyar konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

A hónap képeszerkesztés 
Szepesi vár
Szepesi vár
Legnagyobb városokszerkesztés 
Város Népesség (fő)
1. Pozsony (Bratislava) 425 459
2. Kassa (Košice) 240 688
3. Eperjes (Prešov) 91 782
4. Zsolna (Žilina) 81 494
5. Nyitra (Nitra) 78 916
6. Besztercebánya (Banská Bystrica) 80 003
7. Nagyszombat (Trnava) 66 358
8. Turócszentmárton (Martin) 57 428
9. Trencsén (Trenčín) 55 877
10. Poprád (Poprad) 52 862
11. Privigye (Prievidza) 48 978
12. Zólyom (Zvolen) 43 318
DAC szurkolók magyar nemzeti színű ködgyertyákkal az AS Trenčínnel 2016. november 19-én játszott mérkőzésen
DAC szurkolók magyar nemzeti színű ködgyertyákkal az AS Trenčínnel 2016. november 19-én játszott mérkőzésen

Az FC DAC 1904 Dunaszerdahely labdarúgó-egyesülete, Szlovákia legpatinásabb múltú klubjai közé tartozik. Az évszám és a DAC mozaikszó is a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club 1904-es alapítására utal. Még az Osztrák–Magyar Monarchia idejében alapított elődje volt az 1908-tól 1919-ig működő Dunaszerdahelyi Sport Egylet (DSE). Maga a DAC közvetlenül utána, 1920-ban, már a csehszlovák éra alatt jött létre. A felvidéki magyarok körében népszerű csapatot gyakran nevezik „a felvidéki Fradinak” is.

Turizmusszerkesztés 
A Füleki vár
A Füleki vár

A Felvidék fő turisztikai látnivalói az Északi-Kárpátok vadregényes hegyi tájai és természetvédelmi területeinek sokasága, a síparadicsomok és látványos barlangok, Pozsony és számos kisebb város középkori hangulata, az egykori magyar főurak várai és kastélyai, a skanzenfaluk, a szlovákok és magyarok népművészeti emlékei. Az ország ezenkívül méltán híres nagyszámú hőforrásáról és gyógyfürdőjéről is, amelyek közül Pöstyén (Piešťany) a leghíresebb.

2006-ban több mint 1,6 millió külföldi látogatott Szlovákiába, a legtöbben Csehországból (26%), Lengyelországból (15%) és Németországból (11%).

A Felvidék a WikiMédiánszerkesztés 
Wikihírek
Felvidéki hírek angolul
Commons
Felvidéki képek
Wikiforrás
Szabad forrásmunkák angolul
További portálokszerkesztés