Pusztavacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztavacs
Pusztavacs címere
Pusztavacs címere
Pusztavacs zászlaja
Pusztavacs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásközség
PolgármesterJóri László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2378
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség1290 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület79,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 17″, k. h. 19° 30′ 04″
Pusztavacs (Pest vármegye)
Pusztavacs
Pusztavacs
Pozíció Pest vármegye térképén
Pusztavacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztavacs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban. Itt található Magyarország földrajzi középpontja.

Fekvése[szerkesztés]

A község Pest vármegye déli részén, a Kiskunsági homokhátságon, természetvédelmi területen található. Budapest központjától légvonalban 49, közúton 59 kilométerre található zsáktelepülés. Szinte teljesen erdők fogják körbe, külterületének 63%-a erdő.

Központi belterülete mellett jelentősebb súlyt képvisel a település nyugati határában fekvő Rákóczitelep.

A szomszédos települések: északkelet felől Dánszentmiklós, kelet felől Mikebuda, délkelet felől Csemő, dél felől Lajosmizse és Táborfalva, délnyugat felől Örkény, nyugat felől Hernád, északnyugat felől pedig Újlengyel.

Megközelítése[szerkesztés]

Legegyszerűbb közúti megközelítési útvonala az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya felől adódik: előbbiről Örkény központjában, utóbbiról a (Pusztavacs közigazgatási területén található) Pusztavacs–Örkény–Albertirsa-csomópontban kell letérni a 4607-es útra; ebből az autópálya-csomóponttól kevesebb, mint 5 kilométerre ágazik ki a 46 112-es számú mellékút, amely a község központjába, majd onnan tovább a 3 kilométerre fekvő Rákóczitelepig vezet. Elérhető Pusztavacs a 4-es főút felől is, arról Albertirsán kell letérni, ugyancsak a 4607-es útra.

Áthalad Pusztavacs közigazgatási területén a 4601-es számozású régi nagykőrösi országút is, amely szinte nyílegyenes nyomvonal mentén köti össze Nagykőröst Budapest belvárosával; ráadásul közvetlenül emellett található az ország földrajzi középpontjánál létesített emlékhely jeltornya. Ennek az útnak azonban lényegében a teljes pusztavacsi szakasza burkolatlan mezőgazdasági vagy erdei út, szerepe ezért a község megközelítésében egészen csekély.

Vasútvonal nem érinti a település határát, a legközelebbi állomás Örkény vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település. Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is. A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett. A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be. Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is. A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett. A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt. Utolsó férfiági leszármazottjának, Koháry Ferenc Józsefnek a lánya Mária Antónia Gabriella Szász-Coburg-Saalfeldi Ferdinánd György Ágosthoz ment feleségül. A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet, dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet így a Szász-Coburg-Saalfeld-Koháry hercegi család szerezte meg, akik birtokukat 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.

Vacs-puszta a 19. században népesült be újra. Előbb tanyák jelentek meg területén, majd a templomrom körül megkezdődött a mai község kialakulása. A 19. század végén Pusztavacs déli és nyugati határában nagyarányú erdőtelepítések zajlottak, ekkor alakult ki határának hatalmas erdőkkel borított mai képe is. 1856-ban nyílt meg az új iskola. Pusztavacs 1871-ben szerveződött önálló községgé, de a 20. század közepéig nem volt képes megfelelni az önállóság törvényi feltételeinek, így az ország egyik utolsó eszmei községe volt. 1950-ben az ország majdnem minden községéhez hasonlóan Pusztavacson is önálló községi tanács alakult, 1970-től 1990-ig viszont az örkényi székhelyű nagyközségi közös tanács társközsége volt.

Az 1980-as évek első felében az ország közepéhez közel eső nagyréten óriási tömegrendezvényeket, ún. Béke-fesztiválokat tartottak. A rossz szervezés miatt a falura nehezedő nyomás azonban hamarosan kiváltotta a pusztavacsiak elégedetlenségét.[forrás?] A fokozódó tiltakozás miatt 1985 után a Béke-fesztiválokat megszüntették.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Laczkó János (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Laczkó János (független)[4]
  • 1998–1999: Laczkó János (független)[5]
  • 1999–2001: Budavári László (független)[6]
  • 2001–2002: Dr. Kálcza László (Fidesz-MDF)[7][8]
  • 2002–2006: Mihályi Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Jóri László (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Jóri László (Fidesz)[11]
  • 2014–2019: Jóri László (Fidesz)[12]
  • 2019-től: Jóri László (Fidesz-KDNP)[1]
1990 – 1994 1994 – 1998 1998 –2002 2002 – 2006 2006 – 2010 2010 – 2014 2014 – 2019 2019-
'98-
'99
'99-'01 '01-'02
Laczkó János Budavári
László
Kálcza
László
Mihályi
Sándor
Jóri László
SZDSZ Fidesz-
MDF
Fidesz Fidesz-
KDNP

A településen 1999. október 17-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6] Ugyanebben az ciklusban sor került még egy másik időközi választásra is, 2001. október 7-én,[7] ezúttal a hivatalban lévő településvezető lemondása miatt.[13]

Népesség[szerkesztés]

Szent Ágoston-templom

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1367
1342
1352
1305
1289
1290
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, református 4,8%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (36,8% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók, érdekességek[szerkesztés]

  • Magyarország földrajzi középpontja és a Jeltorony. Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. (Koordinátái: é. sz. 47° 10′ 51″, k. h. 19° 30′ 11″). A település központjától kb. 1 km-re északkeletre Kerényi József tervei alapján jelzőtornyot (jeltornyot) emeltek. A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor. 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
  • Árpád-kori templomrom és az aradi vértanúk emlékműve. Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.
  • Erdei pihenőpark. A pusztavacsi erdő mélyén, homokdűnék és tölgyesek által határolt tisztáson a 2000-es években fokozatosan épült ki az erdei pihenőparknak nevezett létesítmény. A tisztás korábban katonai lőtérként szolgált, felhagyása után kezdtek területén rendezvényeket tartani. Nyári időszakban az egykori Béke-fesztiváloknál sokkal kisebb könnyűzenei események, motoros találkozók számára ad otthont.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. a b Pusztavacs települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. október 17. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. a b A 2001. október 7-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 7. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  11. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. Pusztavacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. Pusztavacs Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Pusztavacs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  • Pusztavacs (magyar nyelven). Pusztavacs önkormányzata. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.)
  • Pusztavacs község honlapja (magyar nyelven). Pusztavacs község önkormányzata. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)