Sárosi Bálint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárosi Bálint
Született1925. január 1.[1][2]
Csíkrákos, Románia
Elhunyt2022. július 15. (97 évesen)[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanépzenekutató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1948)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Sárosi Bálint (Csíkrákos, 1925. január 1.2022. július 15.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Osztályának rendes tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott magyar-román szakon, oklevelet szerzett és doktorált 1948-ban. A budapesti Zeneakadémián zenetudományi szakon 1956-ban, zeneszerzés szakon 1958-ban szerzett oklevelet. 1958-tól az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató Csoportjának munkatársa, 1968 és 1974 között főmunkatársa. 1974 és 1988 között a hangszeres népzenei osztályt vezette. Ebben az időszakban a teljes magyar nyelvterületen, illetve számos országban végzett népzenegyűjtést. 1966-ban védte meg a zenetudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. 2004-ben választották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává. Emellett 1985–1986-ban az Innsbrucki Egyetem, 1989–1990-ben, illetve 1994-ben a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora volt. Országos ismertségre az 1969-ben indított népzenei rádióműsora tette, amelynek adása 1988-ig tartott. 1991-ben címzetes egyetemi tanárrá avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1978 és 1991 között a Hagyományos Zene Nemzetközi Tanácsa intézőbizottságának tagja volt. A magyar népi hangszerek tanulmányozásával, a hangszeres népzenével, a cigányzenészek szerepének kutatásával és az afrikai zenével foglalkozott. Magyar és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg e témakörökből.

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából Kié a cigányzene?[4] című előadásában hangsúlyozta: „A vitát, amit Lisztnek a cigányokról és a cigányzenészekről írt nagyhatású könyve[5][6] okozott, rég lezártnak tekinthetjük. A könyv vitatott megállapításai mégis máig kísértenek – majd így összegezte véleményét: A magyarok zenéje természetesen a cigányoké is. Azoké a cigányoké, akiknek néhány évszázadon át tartó magyarosodás után elég okuk és joguk van magukat teljes értékű magyarnak vagy annak is tekinteni.”[7]

Köteteiből[szerkesztés]

  • Die Volksmusikinstrumente Ungarns (Leipzig, 1967)
  • Népi hangszereink (Budapest, 1971)
  • Cigányzene (Budapest: Gondolat Kiadó, 1971)
  • Anthology of Hungarian Folk Music V. és VI. (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1993, 1995)
  • Zenei anyanyelvünk (Budapest: Gondolat Kiadó, 1973; Budapest: Planétás Kiadó, 2003 bőv.)
  • Hangszerek a magyar néphagyományban (Budapest: Planétás Kiadó, 1998)
  • Magyar hangszeres népzene (Budapest: Hungaroton HCD 18236-37, 1998)
  • Bihari János (Budapest: Mágus Kiadó, 2002)
  • The Hungarian Musical Mother Tongue (Budapest: Hungaroton HCD 18260, 2003)
  • A cigányzenekar múltja az egykori sajtó tükrében I-II (Budapest: Nap Kiadó, 2004, 2012)
  • A hangszeres magyar népzenei hagyomány (Budapest: Balassi kiadó, 2008)
  • Nótáskönyv (Budapest: Nap Kiadó, 2010)
  • Népzenei tájakon. Válogatott írások, 1962–2014; Nap, Budapest, 2015 (Álarcok)
  • Bejárt utak. Önéletrajzi jegyzetek; Nap, Budapest, 2017 (Álarcok)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Freebase-adatdump
  2. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  3. Elhunyt Sárosi Bálint népzenekutató
  4. Sárosi Bálint: Kié a cigányzene?
  5. Franz Liszt: Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie. Paris, 1859.
  6. Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon. (Székely József fordítása). Pest, 1861.
  7. „Magyarországon a nemzethez szólok" - 200 éve született Liszt Ferenc, 2011. [2011. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  8. https://www.szoljon.hu/hazai-kultura/2022/07/elhunyt-sarosi-balint-nepzenekutato

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap