Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A park a Károlyi-palotával légi felvételen
A park a Károlyi-palotával légi felvételen
Károlyi-kert, a főváros legrégebbi közparkja
Károlyi-kert, a főváros legrégebbi közparkja

A Károlyi-kert eredetileg a Károlyi-palota kertje volt. A mai palotát Károlyi György építtette az 1830-as években, és jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona. A palotához korábban hozzátartozó kert pedig közpark lett Budapest V. kerületében. A Belváros legrégibb ebben a funkciójában megmaradt kertje, valamint a kevés magyarországi palotakert között a legjobban dokumentált. Északról a Ferenczy István utca, keletről a Magyar utca, délről a Henszlmann Imre utca, és nyugatról a Károlyi utca 16. alatti Károlyi-palota szakasza határolja. Területe a 17. század vége óta változatlanul 7625 m², vagyis 0,76 hektár.

Többszöri tulajdonosváltás után 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, mely egészen 1929-ig a családé is maradt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki, de a kert egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták. A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a Károlyi család és vendégei rendelkezésére állt.

A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Erre sem került sor, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály miniszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került. 1932-ben a magánkertet áttervezték közparkká, és megnyitották a nagyközönség előtt. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd helyreállítás után 1970-ig volt látogatható, amikor az M3-as metróvonal építése miatt majdnem egy évtizedre az építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt a növényzet szinte teljesen elpusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték.

A parknak öt bejárata van, két bekerített játszótér, külön homokozó szolgálja a gyerekek szórakozását, de a parkban van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, egy árnyas részen sakkozóhely. A park felszerelése közé tartozik egy vasútikocsi-szerű vécé és egy ivókút is. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. A Károlyi-kertben különleges növény nincs, de vélhetően itt található az országosan is az egyik legöregebb fehér eperfa.