Szálka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szálka
A Mayer kápolna
A Mayer kápolna
Szálka címere
Szálka címere
Szálka zászlaja
Szálka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásközség
PolgármesterPálfi János (független)[1]
Irányítószám7121
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség566 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 18° 38′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 18° 38′ 09″
Szálka (Tolna vármegye)
Szálka
Szálka
Pozíció Tolna vármegye térképén
Szálka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szálka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szálka (németül: Salkau) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Két völgyben fekszik, a szekszárdi dombvidék déli részén, erdős vidéken.

A szomszédos települések: észak-északkelet felől Szekszárd, délkelet felől Alsónána, dél felől Mórágy, délnyugat felől Mőcsény, nyugat felől pedig Grábóc.

A környező települések közül Mőcsény 5, Grábóc 6, Bátaapáti 9 kilométerre található, a két legközelebbi város Szekszárd és Bonyhád, mindkettő egyaránt 12-12 kilométerre fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, az 56-os főútról Szekszárdtól délre letérve, vagy Mőcsény érintésével, mindkét irányból az 5601-es úton.

Története[szerkesztés]

A Szálkai 22-es gímbika trófeája a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban

A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először az ismert forrásokban, Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.

Az 1565-ös török adójegyzék szerint két részből állt a település: Wég-Szakán 10, Felső-Szakán 5 ház állt. A török időkben a falu elnéptelenedett, később rácok telepedtek le benne. 1690-ben Kis- és Nagy-Szálka néven említik a településeket, előbbiben 12, utóbbiban 15 ház állt.

1776-ban jelentek meg az első német telepesek, nyolc család. Innentől a falu lakossága többségében német volt egészen 1945-ig. A legmagasabb nyilvántartott népességet, több mint 1500 lakost a 19. század elején érte el.

Az 1910-es helységnévrendezésig vegyesen Szakának és Szálkának is hívták a települést, ekkortól hivatalosan is Szálka a neve.

1946-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre magyarokat költöztettek; az első magyar telepeseket a Heves vármegyei Erdőkövesdről hozták. Sok telepes azonban később elvándorolt, részben a gazdálkodás nehézségei (beszolgáltatási kötelezettség), részben a városok iparosodása és jobb munkalehetőségei miatt. A község lakosságszáma csökkent, de ez a csökkenés a hatvanas évekre megállt.

Az itteni vadászterületen ejtették el 1891-ben a Szálkai 22-es néven elhíresült gímbikát, ami különleges méreteivel megalapozta hazánk nemzetközi vadászati tekintélyét.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Nagy Ferenc (független)[4]
  • 1998–1999: Nagy Ferenc (független)[5]
  • 1999–2002: Dr. Sarkadi Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Pálfi János (független)[7]
  • 2006–2010: Pálfi János (független)[8]
  • 2010–2014: Pálfi János (független)[9]
  • 2014–2019: Pálfi János (független)[10]
  • 2019-től: Pálfi János (független)[1]

A településen 1999. augusztus 5-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
588
576
576
563
566
566
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 24,8% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 3,2%, evangélikus 1%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 27% (18,3% nem nyilatkozott).[11]

A Szálkai-tó

Látnivalók[szerkesztés]

Szálka-tó

Érdekesség[szerkesztés]

  • A Mayer-kápolna másik ismert neve a Mausz-kápolna. Ez a bibliai Emmausz, illetve a valamikori "Emmausz-járás" nevű népszokás nevét őrzi. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjáról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. a b Szálka települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. szeptember 5. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. Szálka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]