Tarna (patak)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tarna (folyó) szócikkből átirányítva)
Tarna folyó
Trnava
A Tarna (kép felső része) Tarnaörsnél
A Tarna (kép felső része) Tarnaörsnél
Közigazgatás
OrszágokSzlovákia Szlovákia
Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz105 km
Forrásszint309 m
Vízhozam4,0 m³/s
Vízgyűjtő terület2116[1] km²
ForrásMedves-fennsík, Szlovákia
TorkolatZagyva JászjákóhalmánálTisza (Szolnoknál) → DunaFekete-tenger
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarna folyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Tarna forrása
A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map=15/48.14470/19.95598).

A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. A szlovákiai Tajti falu szélén ered, majd Cerednél folyik Magyarország területére, teljes további szakasza Magyarországon található.

Vízrajza[szerkesztés]

Mellékvizei[szerkesztés]

A Tarnát összesen 46 vízfolyás táplálja. Jelentősebb mellékvizei csak jobb oldalon vannak, amelyek a Mátra és a Bükk-vidék hegységből érkeznek, ugyanakkor számos kisvízfolyás is a patakba torkollik útja során. Ezek a mellékvizek a következők: az Utas-patak, a Szilas-patak, a Hosszú-völgyi-patak, a Kajra-patak, a Leleszi-patak, a Tó-patak, a Fedémesi-patak,[2] a Bükkszéki-patak,[3] a Balla-patak, a Parádi-Tarna, a Kígyós-patak, a Domoszlói-patak, a Nyiget-patak, a Bene-patak, a Tarnóca-patak, a Gyöngyös-patak (a Tarján- és a Toka-patak ebbe folyik), a Szarv-Ágy-patak a Kis-Tarna és az Ágói-patak. A Tarna legjelentősebb mellékvize a Gyöngyös-patak.

Vízrajzi jellemzői[szerkesztés]

Teljes hossza 105 km, közepes vízhozama a torkolatnál 4 köbméter másodpercenként (a kisvízi hozama 0,06, a legnagyobb vízhozama 130 m3/s). A vízfolyás legkisebb eddig mért vízállása 26 cm, legnagyobb vízállása 500 cm. A Tarna általában augusztus végére, szeptember elejére éri el éves minimum vízszintjét a nyári időszakban hulló kevesebb csapadékmennyiség miatt.[4] A Tarna vízminősége a vízfolyás teljes hosszán nem éri el a jó állapotot.[5]

A Tarnaméránál lévő vízmérce alapján 250 cm-es vízállásnál rendelik el az elsőfokú, 300 cm-nél a másodfokú és 350 cm-es vízállásnál a harmadfokú árvízvédelmi riasztást.[6]

Csak az alsó szakaszán, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal keresztezéséig (Kompoltig) rendelkezik védtöltéssel.

Vízrendszere[szerkesztés]

Kőhídja Than Mór Kápolnai csata című képén
Híd a patak felett Jászdózsánál
A patak felett átívelő kőhíd Jászdózsánál
A Holt-Tarna (Tarna) a falu alatt, Jászdózsánál
A Tarna vízrendszere:
Folyók, patakok Patakok, csermelyek Csermelyek, erek
Tarna Parádi-Tarna
Köszörű-patak
Köves-patak
Ilona-patak
Baláta-patak
Balla-patak
Kürti-patak
Csevice-patak
Búzás-patak
Baj-patak
Domoszlói-patak
Kígyós-patak
Hosszú-völgyi-patak
Kajra-patak
Utas-patak
Szilas-patak
Tó-patak
Leleszi-patak
Darázs-patak
Domonkos-patak
Nagy-völgyi-patak
Mocsolyás-patak
Bükkszéki-patak
Fedémesi-patak
Bolyai-patak
Bene-patak
Vár-patak
Borhy-völgyi-patak
Sós-völgyi-patak
Tarnóca-patak
Gyöngyös-patak
Tarján-patak (Gyöngyös)
Toka-patak
Szarv-Ágy
Ágói-patak
Nyiget-patak
Malom-patak
Zsidó-patak
Hatra-patak

Partmenti települések[szerkesztés]

A Tarna Tarnaörs melletti szakasza

A Tarna mentén összesen mintegy 32000 ember él az alábbi településeken eloszolva: Tajti, Szlovákia, Cered, Zabar, Szederkénypuszta, Istenmezeje, Erdőkövesd, Pétervására, Terpes, Szajla, Sirok, Kőkútpuszta, Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kompolt, Kápolna, Kál, Tarnabod, Tarnazsadány, Nagyfüged, Tarnaörs, Jászdózsa, Jászjákóhalma és Tarnaméra.

Halfajai[szerkesztés]

A Tarnában 21 halfaj él, melyek a következők: nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), domolykó (Leuciscus cephalus), jászkeszeg (Leuciscus idus), küsz (Alburnus alburnus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), karikakeszeg (Abramis bjoekna), törpeharcsa (Ameiulus nebulosus), csuka (Esox lucius), sügér (Perca fluvatilis), bodorka (Rutilus rutilus), balin (Aspius aspius), fenékjáró küllő (Gobio gobio), halványfoltú küllő (Golbio albipinnatus), razbóra (Pseudorasbora parva), szivárványos ökle (Rodeus sericeus), kövi csík (Barbatula barbatula), vágó csík (Cobitis elongatoides), törpecsík (Sabanejewia aurata), vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), süllő (Sander lucioperca).[7]menyhal (Lota lota)

Szennyezés a Tarnán 2019-ben[szerkesztés]

Az Őzse-völgyi zagytározóból eredő és a Nyiget-patakot, illetve a Bene-patakot is súlyosan érintő szennyezésről 2019. július 22-én értesült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság bejelentése nyomán. A Bene-patak Nagyfügedtől délre torkollik a Tarnába. A patakokon a vízszennyezés jelentős mértékű halpusztulást okozott. A legtávolabbi pont, ahol még a szennyezés következtében halpusztulást észleltek Jászdózsa településnél volt. A hatóság elrendelte a kármentesítést az érintett víztesteken. A hatóság a szennyezésért felelős gazdasági vállalkozással szemben rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabására irányuló eljárást indított.[8]

Hasznosítása[szerkesztés]

A 18. században a Tarnán Tarnabod és Mihálytelek közt hat vízimalom volt.[9]

Források[szerkesztés]

  1. Tarna-patak. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  2. Ld. 87-341 sz. EOTRtérképlap
  3. Ld. 87-343 sz. EOTR térképlap
  4. A Tarna vízgyűjtőterülete. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  5. Tarna térképmelléklet. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  6. Vízügyi honlap. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  7. A Tarna halfajai. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  8. Szennyezett Bene-patak: intézkedtek a további károk megelőzése érdekében. heol.hu. [2019. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
  9. A Tarna forrása az OpenTopoMap térképen.. OpenTopoMap. [2016. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)


További információk[szerkesztés]