Ukrajna az Eurovíziós Dalfesztiválokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ukrajna
Adatok
Műsorsugárzó
Nemzeti válogatóVidbir (2016–2020, 2022–)
Nemzeti döntő2005–2007, 2008 dal, 2009, 2010 előadó, 2011–2014
Belső kiválasztás2003–2004, 2008 előadó, 2010 dal, 2021
Részvételek és eredmények
Részvételek17 (17 döntő)
Első részvétel2003
Legjobb eredmény1. (2004, 2016, 2022)
Legrosszabb eredmény24. (2017)
RendezésekKijev 2005
Kijev 2017
Összpontszám a döntőkben 2004 óta3539 (2.)
Külső hivatkozások
HonlapAz UA:PBC eurovíziós honlapja
Az STB eurovíziós honlapja
Ukrajna profilja a eurovision.tv-n
SablonWikidataSegítség

Ukrajna eddig tizenhét alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Az ukrán műsorsugárzó a Szuszpilne (UA:PBC), amely elődje, az NTU 1993-ban lett tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 2003-ban csatlakozott a versenyhez.

Ukrajna eddig három alkalommal, 2004-ben, 2016-ban és 2022-ben aratott győzelmet.

Története[szerkesztés]

Évről évre[szerkesztés]

Ukrajna első győzelme 2004-ben

Ukrajna 2003-ban vett részt először az Eurovíziós Dalversenyen. Bár első alkalommal még csak a 14. helyen végeztek, már a második részvételük során nyerni tudtak, így a 2005-ös, ötvenedik versenynek Kijev adhatott otthont. A hazai rendezésű versenyen a 19. helyen zártak. 2006-ban újra a legjobbak közt végeztek, hetedikek lettek. A következő évben a nőimitátor Verka Serduchkával, majd Ani Lorakkal állhattak fel újra a dobogóra, mindkétszer ezüstérmesek lettek. 2009-ben a döntőben 12. helyet szerezték meg.

Jamala, a 2016-os dalfesztivál győztese a döntő utáni sajtótájékoztatón.

A következő két évben ismét a legjobb tíz között végeztek, 2010-ben pont tizedikek lettek, egy évvel később pedig negyedikek. 2012-ben ezúttal 15.-ek lettek, 2013-ban pedig az elődöntőben és a döntőben is bronzérmesek lettek, így a dobogó összes fokozatán állhattak már. 2014-ben újabb szép eredménnyel zárták a versenyt, Magyarország mögött, hatodikként végeztek. 2015-ben úgy döntött az ukrán televízió, hogy anyagi okokból visszalép a versenytől. 2016-ban visszatértek, és Jamalának köszönhetően megszerezték második győzelmüket.[1] A 2017-es, hazai rendezésű versenyen azonban a 24. helyen végeztek - ez az ország eddigi legrosszabb eredménye.[2] 2018-ban 17. helyezettek lettek a döntőben. 2019-ben visszaléptek a versenytől a nemzeti döntő alatt kialakult konfliktus miatt.[3]

2020-ban a Go A képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Az ukrán műsorsugárzó jóvoltából az együttes végül újabb lehetőséget kapott az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben az elődöntőből második helyezettként sikeresen továbbjutottak a döntőbe, ahol az ötödik helyen végeztek. 2022-ben a siker folytatódott annak ellenére, hogy a dalfesztivál ideje alatt is háború volt az országban. Ukrajna a Kalush Orchestrának köszönhetően megszerezte harmadik győzelmét.[4] Versenydaluk, a Stefania 631 pontot gyűjtött össze (192-t a szakmai zsűritől, 439-et a nézői szavazáson). 2023-ban a TVORCHI képviselte az országot, akik hatodik helyzettel lettek.

Ukrajna az egyetlen ország, amely eddig mindig továbbjutott az elődöntőkből, és eddigi részvételeik során összesen tízszer végeztek a legjobb tíz között, így az utóbbi évek egyik legsikeresebb országa, továbbá az egyetlen ország, amelyik az ezredfordulót követően mindegyik évtizedben győzni tudott legalább egyszer.

Nyelvhasználat[szerkesztés]

A nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-ig volt érvényben, vagyis Ukrajna 2003-as debütálásakor már szabadon megválaszthatták az indulók, hogy milyen nyelvű dallal neveznek.

Az eddigi tizenhét ukrán versenydalból tizenegyet teljes egészében angol nyelven, egyet ukrán, kettőt angol és ukrán, egyet angol és krími tatár kevert nyelven adtak elő, illetve 2007-es versenydaluk tartalmazott angol, német, ukrán, illetve orosz kifejezéseket is. 2021-ben először, daluk teljes egészében ukrán nyelven hangzott el.

Nemzeti döntő[szerkesztés]

A 2018-as nemzeti döntő zsűrije.

Az első két indulót az ukrán tévé kérte fel a feladatra, azóta azonban minden évben tartottak nemzeti döntőt.

2005-ben a hazai induló kiválasztására egy nagyszabású nemzeti döntőt rendeztek. A válogató négy hónapon át tartott, és a döntőt tizenöt elődöntő előzte meg. A tizenkilenc döntős közül a nézők választották ki a győztest, telefonos szavazás segítségével.[5]

2006-ban egy lényegesen kisebb selejtező mellett döntöttek, három előadó közül a zsűri és a nézők közösen választottak.[6] 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben hasonló lebonyolítású nemzeti döntőt rendeztek több előadó részvételével.[7] 2008-ban egy előadó énekelt több dalt, és azok közül választották ki az indulót.[8] Eredetileg 2010-ben is egy előadó, Vaszil Lazarovics részvételével rendezték a nemzeti válogatót, de az ukrán tévét ért kritika miatt egy új döntőt írtak ki, ekkor már húsz előadó részvételével.[9]

Ukrajnában nem alakult ki hagyományos, minden évben megrendezett nemzeti válogató. Az ukrán induló kilétét vagy nemzeti döntő segítségével, vagy nemzeti döntő nélküli belső kiválasztással döntötték el. A legújabb nemzeti döntőjük a Vidbir nevet viseli, amely 2016 óta szolgál az ország eurovíziós előadójának és dalának megtalálásához a 2021-es év kihagyásával, amikor a 2020-as képviselőjük új lehetőséget kapott a műsorszolgáltatótól, miután elmaradt a verseny a Covid19-pandémia miatt.[10] 2022-től ismét ezzel a műsorral választják ki dalukat a versenyre.[11]

Résztvevők[szerkesztés]

Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
2003 Alexander Ponomaryov Hasta la Vista Viszlát 14. 30 Nem volt elődöntő
2004 Ruslana Wild Dances Vad táncok 1. 280 2. 256
2005 GreenJolly Razom nasz bahato Együtt sokan vagyunk 19. 30 Automatikusan döntős
2006 Tina Karol Show Me Your Love Mutasd ki szerelmedet 7. 145 7. 146
2007 Verka Serdhuchka Dancing Lasha Tumbai Táncolás 2. 235 Automatikusan döntős
2008 Ani Lorak Shady Lady Gyanús hölgy 2. 230 1. 152
2009 Svetlana Loboda Be My Valentine! (Anti-Crisis Girl) Légy a szerelmem! (Válság-ellenes lány) 12. 76 6. 80
2010 Alyosha Sweet People Kedves emberek 10. 108 7. 77
2011 Mika Newton Angel Angyal 4. 159 6. 81
2012 Gaitana Be My Guest Légy a vendégem! 15. 65 8. 64
2013 Zlata Ognevich Gravity Gravitáció 3. 214 3. 140
2014 Mariya Yaremchuk Tick-Tock Tik-tak 6. 113 5. 118
2016 Jamala 1944 1. 534 2. 287
2017 O.Torvald Time Idő 24. 36 Automatikusan döntős
2018 Mélovin Under the Ladder A létra alatt 17. 130 6. 179
2020 Go_A Solovey Csalogány Elmaradt a verseny
2021 Go_A Shum 5. 364 2. 267
2022 Kalush Orchestra Stefania Stefánia 1. 631 1. 337
2023 Tvorchi Heart of Steel Acélszívű 6. 243 Automatikusan döntős
2024 Alyona Alyona & Jerry Heil Teresa & Maria Terézia és Mária

Visszaléptetett indulók[szerkesztés]

Év Előadó Dal Magyar fordítás
2010 Vasil Lazarovich I Love You… Szeretlek
Alyosha To Be Free Szabadon
2019 Maruv Siren Song Szirén dal
2022 Alina Pash Shadows of Forgotten Ancestors Elfelejtett ősök árnyékai

Szavazástörténet[szerkesztés]

2003–2023[szerkesztés]

Ukrajna a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.  Fehéroroszország 105
2.  Grúzia 71
3.  Litvánia 66
4.  Moldova 62
5.  Lengyelország 61
6.  Norvégia 450
7.  Horvátország 49
8.  Hollandia 47
9.  Ausztrália 45
10.  Svédország 43

Ukrajna a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.  Litvánia 120
2.  Lettország 92
3.  Fehéroroszország 89
4.  Moldova 85
5.  Olaszország 79
6.  Szlovénia 76
7.  Horvátország 67
8.  Grúzia 66
9.  Hollandia 66
10.  Dánia 65

Ukrajna még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Andorra, Csehország és Monaco.

Ukrajna mindegyik országtól kapott legalább egy pontot az elődöntőkben.

Ukrajna a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.  Oroszország 120
2.  Azerbajdzsán 99
3.  Moldova 83
4.  Svédország 71
5.  Lengyelország 58
6.  Litvánia 57
7.  Örményország 53
8.  Franciaország 53
9.  Izrael 53
10.  Grúzia 51

Ukrajna a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.  Moldova 169
2.  Lengyelország 168
3.  Izrael 149
4.  Azerbajdzsán 149
5.  Lettország 144
6.  Litvánia 138
7.  Grúzia 132
8.  Fehéroroszország 126
9.  Portugália 118
10.  Oroszország 108

Ukrajna még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Albánia, Montenegró és San Marino.

Ukrajna mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben.

Rendezések[szerkesztés]

Ruslana a 2005-ös dalverseny döntőjében.

Ukrajna eddig kétszer rendezte a dalversenyt, mindkét alkalommal győzelmüket követő évben, 2005-ben és 2017-ben.[12][13] Mindkét évben az ország fővárosa, Kijev, adott otthont a dalfesztiválnak. Érdekesség, hogy a Junior Eurovíziós Dalfesztivált is kétszer rendezte Ukrajna, mindkét esetben Kijevben.

2005-ben a Kijevi Sportpalotában tartották az eseményt, amelynek kapacitása körülbelül 5000 néző befogadására volt képes. A verseny elődöntőjét 2005. május 19-én, a döntőjét pedig május 21-én tartották, az est házigazdái Maria Efrosinina és Pavlo Shylko voltak. Az esemény mottója az Awakening (magyarul: Felébredés), amely Európának bemutatkozni kész ország és a város ébredését szimbolizálta.[14] Emellett tükrözte az ország akkori politikai helyzetét is, hiszen 2004 novembere és 2005 januárja között a Narancsos forradalom politikai eseménysorozat zajlott Ukrajnában, amely a 2004-es ukrajnai elnökválasztáson elkövetett csalások miatt indult el.[15] Ez volt az első olyan dalverseny, ahol 16:9 felbontást alkalmaztak.

A 2017-es verseny műsorvezetői.

2017-ben hosszas várakozás, halasztások és bonyodalmak után végül ismét Kijevre esett a választás.[16] Összesen hat város volt versenyben a rendezésért, amit végül ennek felére csökkentettek. Az utolsó fordulóban Kijev mellett Dnyipro és Odessza szerepelt, előbbinél visszavonták a pályázatot, utóbbinál pedig nem volt megfelelő a helyszín a rendezésre. A végső helyszín a 14 000 férőhelyes Nemzetközi Kiállítási Központ lett. A dalfesztivál mottója a Celebrate Diversity (magyarul: Ünnepeljük a sokszínűséget) lett, a logó pedig egy hagyományos ukrán gyöngy nyaklánc köré épült fel, ami különböző gyöngyökből áll és mindegyik saját tervezésű, ezzel ünnepli a sokszínűséget és az egyéniséget. Az ékszer eredeti neve Namysto, ami védő amulett is, valamint a szépség és az egészség szimbóluma.[17] A dalverseny elődöntőire 2017. május 9-én és 11-én került sor, míg a döntőt május 13-án tartották. Az adások műsorvezetői Olekszandr Szkicsko, Volodimir Osztapcsuk és Timur Miroshnychenko voltak (utóbbi leginkábba a green room-ban).[18] Ez volt az első alkalom, hogy három férfi házigazdája volt a rendezvénynek, valamint az 1956-os dalfesztivál óta a második alkalom, hogy nem volt női műsorvezető.

2022-ben harmadjára nyert Eurovíziós Dalfesztivált Ukrajna, azonban 2022-es ukrajnai orosz invázió miatt az ország nem volt alkalmas a következő évi esemény megrendezésére.[19] 2022. július 25-én vált hivatalossá, hogy a 2023-as Eurovíziós Dalfesztiválnak az Egyesült Királyság ad otthont, majd október 7-én jelentették be, hogy Liverpoolban rendezik a versenyt Ukrajna tiszteletére, így a hivatalos logó közepében található szívben is az ukrán zászló jelent meg. Utoljára 1980-ban fordult elő, hogy a versenynek nem az előző évben győztes ország adott otthont.

Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
2005  Ukrajna, Kijev Kijevi Sportpalota Maria Efrosinina, Pavlo Shylko
2017 Nemzetközi Kiállítási Központ Olekszandr Szkicsko, Volodimir Osztapcsuk, Timur Miroshnychenko

Háttér[szerkesztés]

Év Rendező UA:PBC kommentátor STB kommentátor Rádiós kommentátor Pontbejelentő
2002 észt Tallinn Pavlo Shylko és Mariya Orlova Nem volt Nem volt Nem vettek részt
2003 lett Riga Pavlo Shylko és Dmytro Kryzhanivskyi Lyudmyla Hariv
2004 török Isztambul Rodion Pryntsevsky Pavlo Shylko
2005 ukrán Kijev Yaroslav Chornenkyi Galyna Babiy Maria Orlova
2006 görög Athén Pavlo Shylko Nem volt Igor Posypaiko
2007 finn Helsinki Timur Miroshnychenko Kateryna Osadcha
2008 szerb Belgrád Kateryna Osadcha
2009 orosz Moszkva
2010 norvég Oslo Iryna Zhuravska
2011 német Düsseldorf Timur Miroshnychenko és Tetyana Terekhova Olena Zelinchenko Ruslana
2012 azeri Baku Oleksiy Matias
2013 svéd Malmö
2014 dán Koppenhága Zlata Ognevich
2015 osztrák Bécs Nem volt Nem vettek részt
2016 svéd Stockholm Olena Zelinchenko Verka Serduchka
2017 ukrán Kijev Andrii Horodyskyi és Tetyana Terekhova Zlata Ognevich
2018 portugál Lisszabon Mariya Yaremchuk (első elődöntő)
Alyosha (második elődöntő)
Jamala (döntő)
Timur Miroshnychenko (összes adás)
Serhiy Prytula Nata Zhyzhchenko
2019 izraeli Tel-Aviv Timur Miroshnychenko Nem volt Nem vettek részt
2021 holland Rotterdam Olena Zelinchenko (UR1) Tayanna
Anna Zakletska és Dmytro Zakharchenko (Radio Promin)
2022 olasz Torino Nem volt Timur Miroshnychenko Kateryna Pavlenko
2023 brit Liverpool Zlata Ognevich
2024 svéd Malmö n. a. n. a. n. a. n. a.

Díjak[szerkesztés]

Marcel Bezençon-díj[szerkesztés]

Kategória Év Előadó Dal Zeneszerző(k)
Szöveg / zene
Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Sajtódíj 2007 Verka Serduchka Dancing Lasha Tumbai Andriy Danylko 2. 235  Finnország, Helsinki
Művészeti díj 2004 Ruslana Wild Dances Ruslana Lyzhychko és Oleksandr Ksenofontov 1. 280  Törökország, Isztambul
2008 Ani Lorak Shady Lady Karen Kavaleryan, Philipp Kirkorov és Dimitris Kontopoulos 2. 230  Szerbia, Belgrád
2016 Jamala 1944 Jamala és Art Antonyan 1. 534  Svédország, Stockholm

ESC Radio Awards[szerkesztés]

Kategória Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Legjobb női előadó 2008 Ani Lorak Shady Lady 2. 230  Szerbia, Belgrád

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ukraine wins the 2016 Eurovision Song Contest (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2016. május 15.
  2. Kyiv to host Eurovision 2017! (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2016. szeptember 9. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  3. Ukraine withdraws from Eurovision 2019 (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2019. február 27.
  4. Ukraine's Kalush Orchestra wins Eurovision Song Contest 2022! (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2022. május 14. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
  5. 2005-ös ukrán nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  6. 2006-os ukrán nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  7. 2007-es ukrán nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  8. 2008-as ukrán nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  9. 2010-es ukrán nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2010. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
  10. Herbert, Emily: Ukraine: Go_A Will Represent Ukraine at Eurovision 2021 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2020. március 18.
  11. Washak, James: 🇺🇦 Ukraine: UA:PBC To Organise Vidbir 2022 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2021. október 8.
  12. Kyiv 2005 (brit angol nyelven). Eurovision.tv
  13. Kyiv 2017 (brit angol nyelven). Eurovision.tv
  14. Countdown to Baku - Kyiv 2005 (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2011. november 30.
  15. #EurovisionAgain travels back to Ukraine 2005 (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2020. szeptember 19.
  16. Host City Announcement for Eurovision 2017 postponed (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2016. augusztus 25.
  17. Ukraine is ready to Celebrate Diversity in 2017 (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2017. január 30.
  18. Let's hear it for the boys! Meet the hosts of Eurovision 2017 (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2017. február 27.
  19. EBU Statement on Hosting of 2023 Eurovision Song Contest (angol nyelven). eurovision.tv, 2022. június 17.

További információk[szerkesztés]