Vajdasági Magyar Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdasági Magyar Szövetség

Adatok
ElnökPásztor Bálint
AlelnökFremond Árpád
Kovács Elvira

Alapítva1994. június 18., Zenta
SzékházSzabadka, Fasizmus Áldozatainak Tere 9

Ideológiamagyar nemzeti kisebbségvédelem
Politikai elhelyezkedéscentrista
Parlamenti mandátumokSzerb Parlament:
9 / 250
Vajdaság Tartományi Parlament:
12 / 120
Nemzetközi szövetségekEurópai Néppárt
Hivatalos színeipiros, fehér, zöld
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági Magyar Szövetség témájú médiaállományokat.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerbül Савез војвођанских Мађара, СВМ / Savez vojvođanskih Mađara, SVM) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt. Ifjúsági szervezete a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma.

Története[szerkesztés]

1994. június 18-án alakult Zentán. Polgárok egyesületeként, pártoktól és kormányoktól független szervezetként jött létre. Politikai párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.

Az alakuló közgyűlésen Csubela Ferencet választották VMSZ elnökévé. Csubela 1995. november 20-án autóbalesetet szenvedett, és november 27-én belehalt sérüléseibe. Új elnökké Kasza Józsefet választották, akit előzőleg 1988 óta mindig Szabadka polgármesterévé választottak, valamint 1990-től a szerb parlament tagja is volt. 2002-ben újraválasztották pártelnöknek.[1]

Kasza József a VMSZ jubileumi ünnepségén, annak tagsága és szimpatizánsai előtt 2007. március 10-én bejelentette visszavonulását. Lehetséges utódjaként felmerült Pásztor István tartományi privatizációs titkár, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és Józsa László, a VMSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének neve. A VMSZ tanácsa azonban egységesen felsorakozott Pásztor István elnökjelöltsége mögé, akit a párt május 5-én Magyarkanizsán tartott 11. tisztújító közgyűlése elnökké választott. Kasza Józsefet, érdemei elismerése mellett, közfelkiáltással tiszteletbeli elnöknek választották.

Pásztor együttműködésre törekedett a többi nagy vajdasági magyar párttal. Ezek összefogásaként 2008-ban létrejött Magyar Koalíció, amely a korábbiaknál eredményesebben szerepelt a szerbiai választásokon. 2010-ben a párt addigi fő szövetségese, a kormányzó Demokrata Párt (DS) megpróbálta kiszorítani a VMSZ-t Szabadka és más városok vezetéséből. Válaszul a VMSZ megvonta támogatását a szerbiai kormánytól.[2]

A párt elnökei[szerkesztés]

Név hivatal kezdete hivatal vége
Csubela Ferenc
1994
1995
Kasza József
1995
2007
Pásztor István
2007
2023
Pásztor Bálint (ügyvezető elnök)
2023
2024
Pásztor Bálint
2024
hivatalban

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A VMSZ legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely 250 tagú, évente legalább egyszer ülésezik, és amelyen négyévente tisztújítást tartanak. A Közgyűlés titkos szavazással választja meg az 50 tagú Tanácsot és a VMSZ elnökét, aki tagja a Tanácsnak. A Tanács a közgyűlések közötti időszakban a VMSZ legfőbb szerve. A Tanács saját tagjai közül tanácselnököt, három alelnököt, továbbá 17 elnökségi tagot választ.

A 21 tagú Elnökség a Tanács ülései közötti időszakban a VMSZ legfőbb döntéshozó testülete, a VMSZ végrehajtó szerve. Az Elnökség élén az elnök és a három alelnök áll. A VMSZ-nek Szabadkán központi irodája működik, amelynek irányítását, a VMSZ Elnökének javaslatára az Elnökség által kinevezett pártigazgató végzi.

Az Intéző Bizottság a VMSZ Elnökségének döntés-előkészítő, döntéshozó és döntésvégrehajtó szerve helyi önkormányzati és helyi közösségi ügyekben, továbbá a helyi-, a községi-, a városi- és körzeti pártszervezetek működtetésével kapcsolatos kérdésekben.

Az Intéző Bizottság az elnökéből és 4 tagból áll, akiket a Tanács tagjainak sorából a VMSZ Elnökének javaslatára az Elnökség választ, nyílt szavazással, négy éves megbízatási időre.

Politikája[szerkesztés]

Főbb törekvések[szerkesztés]

A vajdasági magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósítása. A magyar állampolgárságnak a szülőhely elhagyása nélküli, egyéni kérelemre történő megszerzése. A Vajdasági Magyar Szövetségnek az Európai Néppártba történő felvétele, felkészülés az Európai Parlamentben folytatandó aktív politizálásra.

2004. december 5.[szerkesztés]

A szülőföldjükön maradó határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése legelőször a Vajdaságban merült fel. A VMSZ egyébként ellenezte az erről szóló népszavazást, mert számított az eredménytelenségére. Ezért bírálja jelenleg is a szavazást kezdeményező MVSZ-t. Természetesen, akkor is, és most is kiáll a kettős állampolgárság mellett. 2005. január 6-án Szabadkán összehívta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csonka ülésszakát a magyar kormány képviselőinek részvétele nélkül, mivel az utóbbiak ezt nem tették meg.

Viszony a többi vajdasági magyar párthoz[szerkesztés]

A VMSZ a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal alkotott ún. Magyar Koalíció köztársasági elnökjelöltje, Pásztor István megközelítőleg 93 000 szavazatot kapott, ami (főleg a korábbi eredményekhez képest) igen jó eredmény. A közös választási sikereknek köszönhetően a három párt félretéve korábbi nézeteltéréseit továbbra is együttműködik, és a Magyar Koalíció közös jelölteket állít majd a 2008 májusában megrendezendő helyhatósági választásokon. Közösen dolgozzák ki a Vajdasági Magyar Területi Autonómia tervezetét.

Választási eredmények[szerkesztés]

Már az 1996. évi helyi önkormányzati választásokon a párt nagy sikereket ért el. 1997-ben A Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, illetve támogatásával a Szövetségi Parlamentbe 3, a Köztársasági Népképviselőházba 4, a Tartományi Képviselőházba 11, a községi képviselő-testületekbe pedig 139 képviselő jutott be a VMSZ színeiben. Kasza József 2001-ben Szerbia miniszterelnök-helyettese lett. 2003. évi szerbiai parlamenti választásokon a VMSZ tagja volt az Együtt a Toleranciáért szövetségnek, mely szerbiai kisebbségi pártokból tevődött össze, de a választás sikertelennek bizonyult számukra. 2004-ben a helyhatósági választásokon is több községben vereséget szenvedett a korábbi VMSZ-es polgármester, más jelöltekkel szemben.

A VMSZ egyedül indult a 2007-es választásokon, a kisebb magyar pártokkal nem fogott össze. A január 21-én tartott választáson sok szavazót veszített, 250 képviselőjelöltje közül végül csupán hármat küldhetett a szerbiai parlamentbe a várt 6-8 helyett. A 120 000-re becsült magyar szavazónak csak mintegy a fele szavazott magyar pártokra, a VMSZ-re pedig csak 52 ezren. A többiek a szerb pártokat választották. A gyenge eredményekért elsősorban Kasza Józsefet hibáztatták a sajtóban. A választások után megalakult új kormánykoalícióból is kimaradt a párt, de a demokratikus és Szerbia európai integrációját képviselő politikai erőket továbbra is támogatta. Ez 2008 és 2012 között elsősorban a Demokrata Pártot (DP) jelentette, amellyel köztársasági, tartományi és több helyütt helyi szinten is kormányzati együttműködést folytatott, annak ellenére, hogy a DP a Magyar Nemzeti Tanácsban is megjelent és több magyarok lakta településen (pl. Szabadka, Zenta) kiszorította a VMSZ-t a helyi hatalomból. 2012-ben némileg visszaesett a párt a választásokon, majd 2014-ben erősödött: ekkor a Szerb Haladó Párt (SZHP) koalíciós partnere lett, államtitkári szinten van jelen a szerbiai kormányban. 2016-ban ismét visszaesett a támogatottsága. Az SZHP is igyekszik helyi szinten kiszorítani a VMSZ-t az önkormányzatokból.

Nemzetgyűlési (Szerbia köztársasági)[szerkesztés]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1997-es 50 960 1,23% 4 1,6% ellenzék
2000-es 2 402 387[3] 64,7%[3] 6
(176-ból[3])
2,4%
(70,4%[3])
kormánypárt
2003-as 161 765[4] 4,22%[4] 0 0% nem jutott be
2007-es 46 990 1,57% 3 1,2% ellenzék
2008-as 74 874[5] 1,84%[5] 4[5] 1,6%[5] kormánypárt
2012-es 68 323 1,83% 5 2% ellenzék
2014-es 75 294 2,17% 6 2,4% kormánypárt
2016-os 56 620 1,54% 4 1,6% kormánypárt
2020-as 71 893 2,23% 9 3,6% kormánypárt
2022-es 60 313 1,63% 5 2% kormánypárt

Vajdaság tartományi[szerkesztés]

A vajdasági parlament elnöke 2008–2012 között Egeresi Sándor volt, 2012-től Pásztor István. A 120 tagú Tartományi Képviselőházban jelenleg 12 VMSZ-es képviselő ül.

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Tartományi parlamenti szerepe
2004-es 54 380 8,50% 11 8,5% kormánypárt
2008-as 77 390[5] 7,60%[5] 9[5] 7,5%[5] kormánypárt
2012-es 62 275 6,15% 7 5,8% kormánypárt
2016-os 47 034 5,03% 6 5% kormánypárt
2020-as 75 218 9,29% 12 10% kormánypárt

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ismét Kasza József a VMSZ elnökeOrigo, 2002. december 1.
  2. Bomlik a koalíció – hátbaszúrták a VMSZ-t Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kitekintő.hu, 2010. január 27.
  3. a b c d A választásokon a VMSZ a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE, szerbül DOS) pártkoalíció részeként vett részt és a koalíció által elnyert 176 mandátumból 6-ot kapott.
  4. a b Az Együtt a Toleranciáért pártkoalíció eredménye.
  5. a b c d e f g h A Magyar Koalíció eredménye.

További információk[szerkesztés]