Valahol Európában (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valahol Európában
1948-as magyar film

Balra Gábor Miklós (Hosszú Péter), középen Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben
Balra Gábor Miklós (Hosszú Péter), középen Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben
RendezőRadványi Géza
ProducerRadványi Géza
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróBalázs Béla (szakértő)
Radványi Géza
Máriássy Félix
Fehér Judit
Máriássy Judit
FőszerepbenSomlay Artúr
Gábor Miklós
Bánki Zsuzsa
Bárdy György
Horváth Laci
Rozsos István
Harkányi Endre
Rónai András
Bicskey Károly
Tollas András
Kemény László
ZeneBuday Dénes
OperatőrHegyi Barnabás
VágóMáriássy Félix
HangmérnökRónay Gyula
DíszlettervezőPán József
Benda Miklós
GyártásvezetőSzirtes László
Gyártás
GyártóRadványi produkció
MAFIRT
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő100 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMOKÉP
BemutatóMagyarország 1948. január 1.[1]
Ausztria 1948. november 19.
francia 1949. február 1.
Amerikai Egyesült Államok 1949. október 3.
Díj(ak)Budapesti tizenkettő (2000)
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

A Valahol Európában 1947-ben forgatott és 1948. január 1-jén[1] bemutatott magyar filmdráma Radványi Géza rendezésében.

Cselekmény[szerkesztés]

A második világháború utáni időszakban.

Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világból kiábrándulva, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt, öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyerekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik gyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják őket. Kuksi meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű tolvajlásokból fakadó büntetések alól, és a várat is az ő birtokukba adja.

A film készítése[szerkesztés]

A második világháború után mindegyik jelentősebb párt saját filmgyártó céget alapított, hogy ideológiájának leginkább megfelelő filmeket forgasson.[2] A magántőke bevonásával nem sikerült új szellemű, kiugró alkotásokat készíteni, így végül is egy 1947-es kormányrendelet segített átjutni a holtponton, amely 200 ezer forintos segélyt vagy hitelt adott a pártoknak filmforgatásra. A Hunnia Filmgyár Részvénytársaság három vállalkozóval kötött szerződést, közöttük a Magyar Kommunista Párt által alapított Radványi Mafirt produkcióval, amely a Valahol Európában filmdrámát tervezte filmre vinni.[3] Radványi eredetileg magyar–román, később magyar–osztrák koprodukcióban készítette volna el a filmet, de tárgyalásai kudarccal végződtek. Ennek ellenére az 1947. augusztus 25-én forgatni kezdett alkotás elsőként készült el.[2]

A stábban a korszak sok nagy alkotója benne volt, sőt a következő generáció legjelentősebb tagjai is segédkeztek.

A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. Kuksira sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi.

A gyerekek önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.). A Valahol Európában forgatása után ugyanezekkel a gyerekekkel forgatta Makk Károly is első filmjét, az Úttörők munkacímű Kék nyakkendős csillagok című művet, melyet azonban betiltottak. A film gyerekszereplőinek zöme a Gaudiopolisból került ki. Egybehangzó vélemények szerint a miniállam léte inspirációja is volt az alkotásnak.

A várról a külső felvételek a cseszneki várban készültek.[4]

A film forgalmazására a kommunista pártnak már nem volt pénze, ezért az összes forgalmazási jog Radványit illette, aki filmjével bejárta a világot. Pl. Lengyelországban 1975. április 4-én a TVP1 csatornán mutatták be 10:00-12:40 között 'Gdzieś w Europie' címmel, a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára rendezett háromnapos műsorfolyam részeként.

A film 2000-ben bekerült minden idők legjobb 12 magyar alkotása közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai beválogatták a legjobb 53 magyar film közé is.

Stáblista[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

A film eszperantó nyelvű szinkronja[szerkesztés]

A filmet a 72. Eszperantó Világkongresszuson mutatták be Varsóban - 1987[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Valahol Európában. Filmadatlap. MaNDA, 2017. [2017. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 28.) „Bemutató / Release Date: 1948-01-01 Budapest, Nemzeti Apolló”
  2. a b c admin: A magyar film (1945-1957). Magyar Független Film és Video Szövetség, 2014. június 2. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  3. A másik két produkciós iroda a Szőts Filmgyártó és Filmkölcsönző Vállalat (Ének a búzamezőkről), illetve a Nemzeti Parasztpárt Sarló Film elnevezésű vállalata (Mezei próféta) volt. Lásd: MAFSZ 2014[2]
  4. Csesznek, lovagvár, vártúrák a szepmagyarorszag.hu-n
  5. Bujdosó Iván: Az eszperantó tervezett nyelv PhD értekezés,doktori disszertáció. www.eszperanto.hu 147 o. o. (Hozzáférés: 2021/05/09/) „9.5.2 Videofilmek:...léteznek eszperantóra szinkronizált filmek, hogy a magyarokat említsem: a “Valahol Európában” és a “Mefisztó”.”

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]