Nvidia
| Nvidia | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Jogelőd |
|
| Alapítva | 1993. április 5.[1] |
| Székhely | |
| Irányítószám | 95050 |
| Alapító |
|
| Iparág | félvezetőipar |
| Tulajdonos | |
| Forma |
|
| Termékek | |
| Árbevétel | 130 497 000 000 $ (2024. január 29. – 2025. január 26., 2024)[3] |
| Alkalmazottak száma | 13 775 (2020. január 26.)[4][5] |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | NASDAQ |
 Nvidia
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 22′ 24″, ny. h. 121° 57′ 58″37.373300°N 121.966000°WKoordináták: é. sz. 37° 22′ 24″, ny. h. 121° 57′ 58″37.373300°N 121.966000°W | |
| A Nvidia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nvidia témájú médiaállományokat. | |
Az NVIDIA Corporation egy amerikai székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat. Újabban több platformhoz (PC, Nintendo Switch, Xbox Series X/S és PlayStation 5) is gyárt vagy tervez chipeket és hardverkomponenseket.
Története
[szerkesztés]A céget 1993-ban alapította Huang Zsen-hszün, a jelenlegi vezérigazgató, Curtis Priem és Chris Malachowsky.[6]
2000-ben felvásárolta riválisát, a 3dfx-et, az iparág egyik legnagyobb cégét.[7]
2016-ban az Nvidia felvásárolta az AnandTech technológiai hírportált.[8]
2020-ban az Nvidia bejelentette, hogy 40 milliárd dollárért felvásárolja az ARM Holdings-ot a SoftBank Group-tól, de a tranzakció végül meghiúsult, szabályozási akadályok miatt.[9]
Piaci története
[szerkesztés]Korai évek és az első termékek
[szerkesztés]Az Nvidia 1993-as alapítása után 1995-ben dobta piacra első termékét, az NV1 grafikus kártyát. Ez újszerű quadratic surface technológiát használt, beépített hangkártyával és Sega Saturn porttal rendelkezett. Több Saturn játékot át is portoltak PC-re az NV1 segítségével, például a Panzer Dragoont és a Virtua Fightert.[10]
Az NV1 piaci relevanciája azonban hamar megszűnt a Microsoft DirectX bejelentésével. Az Nvidia folytatta a fejlesztést NV2 projekt név alatt, de ez végül nem került piacra. A Sega reményei, hogy az integrált audio- és grafikus chip csökkenti a konzolgyártás költségeit, nem váltak valóra.[11]
Irányváltás és áttörés
[szerkesztés]A kezdeti kudarcok után az Nvidia vezetője, Huang Zsen-hszün stratégiaváltásra kényszerült. Felvette David Kirk tudóst, aki korábban szoftverfejlesztőként dolgozott a Crystal Dynamics-nél. Az új stratégia a teljes DirectX támogatásra és a költségek csökkentésére fókuszált, lemondva a multimédiás funkciókról. Bevezették a 6 havi termékfejlesztési ciklust is.[12]
Az áttörést a RIVA TNT hozta el, amely dupla pixel-futószalaggal, 24 bites Z-buffer-rel, anizotróp szűréssel és fejlett MIP mapping technológiával rendelkezett. Bár még nem tudta legyőzni a Voodoo 2-t, utódja, a RIVA TNT2 már piacvezetővé tette az Nvidiát.[13]
GeForce korszak és dominancia
[szerkesztés]1999 őszén jelent meg a GeForce 256 (NV10), amely 120 MHz-es órajellel, profi videógyorsítóval és 4 pixeles futószalaggal minden riválisát felülmúlta. Ez a siker vezetett az együttműködéshez a Microsofttal az Xbox grafikus rendszerének fejlesztésében.[14]
A GeForce 2 sorozat, különösen a középkategóriás GeForce 2 MX, minden idők egyik legsikeresebb grafikus kártyája lett. A mobil változat GeForce 2 Go néven került piacra 2000 végén.[15] Az Nvidia sikerei hozzájárultak a 3dfx Interactive bukásához, melyet végül 2000 végén az Nvidia felvásárolt.[16] A GeForce 3 és GeForce 4 sorozatok tovább erősítették az Nvidia pozícióját, kihasználva a DirectX 8 vertex shader és pixel shader technológiáját.[17]
Kihívások és visszatérés
[szerkesztés]Az ATI Technologies Radeon sorozata komoly kihívást jelentett, különösen a Radeon 9700 megjelenésével. Az Nvidia GeForce FX sorozata gyenge DirectX 9 teljesítményt nyújtott, ami piaci pozíciójának gyengüléséhez vezetett.[18] A GeForce 6 sorozattal az Nvidia visszaszerezte vezető pozícióját, támogatva a DirectX Shader Model 3.0-t. A GeForce 7 széria tovább erősítette ezt a pozíciót, és az Nvidia chipet választották a PlayStation 3 konzolhoz is.[19]
Modern korszak
[szerkesztés]A 2006-ban megjelent GeForce 8 sorozat volt az első, amely támogatta a DirectX 10-et. Ezt követte a GeForce 9, majd a GeForce 200 sorozat 2008-ban és 2009-ben.[20] A Fermi architektúrára épülő GeForce 400 sorozat 2010-ben jelent meg, némi késéssel az AMD Radeon HD 5000 sorozatához képest. A kezdeti problémákat (magas fogyasztás, melegedés) a GeForce 500 sorozat nagyrészt orvosolta.[21]
A Kepler architektúrára épülő GeForce 600 sorozat 2012-ben került piacra, válaszul az AMD GCN architektúrájú kártyáira. Ez a generáció jelentős teljesítménynövekedést és energiahatékonyság-javulást hozott.[22] Az ezt követő generációk (700, 900, 10, 20, 30) folyamatosan növelték a teljesítményt és új technológiákat vezettek be, mint például a ray tracing hardveres támogatása.[23] Napjainkban az Nvidia továbbra is vezető szerepet tölt be a grafikus kártyák piacán, versengve az AMD-vel és újabban az Intel Arc termékeivel. A vállalat emellett jelentős sikereket ért el a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén is GPU-alapú megoldásaival.[24]
Termékek
[szerkesztés]Az NVIDIA termékportfóliója tartalmaz grafikus processzorokat, adatközponti és AI megoldásokat, autóipari chipeket, valamint játékkonzolokhoz tervezett egyedi chipeket.
Grafikus csipkészletek
[szerkesztés]NVIDIA GeForce – asztali és laptop GPU megoldások NVIDIA Quadro – nagy teljesítményű munkaállomásokba szánt professzionális megoldás. NVIDIA Tesla – dedikált GPGPU feldolgozás adatközpontok és szuperszámítógépek számára.
Mesterséges intelligencia és adatközpontok
[szerkesztés]NVIDIA A100 és H100 – AI gyorsító chipek. NVIDIA DGX rendszerek – komplett AI szuperszámítógépek. NVIDIA EGX – peremhálózati AI platformok.
Autóipari megoldások
[szerkesztés]NVIDIA DRIVE – önvezető autók és fejlett vezetéstámogató rendszerek (ADAS) platformja.
Játékkonzol chipek
[szerkesztés]Nintendo Switch – egyedi Tegra X1 chip. Xbox Series X/S és PlayStation 5 – sugárkövető (ray tracing) technológia licenszelése.
Piaci helyzet
[szerkesztés]Az Nvidia továbbra is piacvezető a dedikált grafikus kártyák piacán, kb. 80%-os részesedéssel az AMD-vel szemben.[25] A mesterséges intelligencia és adatközponti megoldások területén szintén domináns szereplő, bár itt erősödik a verseny olyan cégekkel, mint az AMD, Intel és különböző AI chipgyártó startupok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ ROR Data. ROR release v1.19 , 2023. február 16. DOI:10.5281/ZENODO.7644942.
- ↑ a b c d e https://www.zonebourse.com/cours/action/NVIDIA-CORPORATION-57355629/societe-actionnaires/. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Form 10-K, 2025. február 26.
- ↑ Nvidia Annual Report 2020 10-K
- ↑ https://tech.sina.com.cn/roll/2020-04-23/doc-iirczymi7863117.shtml
- ↑ https://www.nvidia.com/en-us/about-nvidia/corporate-timeline/
- ↑ https://www.anandtech.com/show/613
- ↑ Az Nvidia felvásárolta az AnandTech-et. HWSW. (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ https://www.anandtech.com/show/17205/nvidia-terminates-arm-acquisition
- ↑ https://www.techpowerup.com/gpu-specs/nv1.c3689
- ↑ https://www.hwsw.hu/hirek/30362/nvidia-20-eves-tortenet-grafikus-kartyak.html
- ↑ https://prohardver.hu/hir/20_eves_az_nvidia.html
- ↑ https://www.techpowerup.com/gpu-specs/riva-tnt.c1615
- ↑ https://www.hwsw.hu/hirek/61982/nvidia-geforce-20-ev-grafikus-vezerlok-gpu.html
- ↑ https://www.anandtech.com/show/627
- ↑ https://index.hu/tech/cellanaplo/3dfx1215/
- ↑ https://www.anandtech.com/show/747
- ↑ https://prohardver.hu/teszt/nvidia_geforce_fx_5900_ultra/nvidia_geforce_fx_5900_ultra.html
- ↑ https://www.anandtech.com/show/2222
- ↑ https://prohardver.hu/teszt/nvidia_geforce_gtx_280/nvidia_geforce_gtx_280.html
- ↑ https://prohardver.hu/teszt/nvidia_geforce_gtx_580/nvidia_geforce_gtx_580.html
- ↑ https://www.anandtech.com/show/5699/nvidia-geforce-gtx-680-review
- ↑ https://www.anandtech.com/show/17601/nvidia-announces-ada-lovelace-gpu-architecture-rtx-4090-for-october
- ↑ https://www.portfolio.hu/uzlet/20230525/az-nvidia-lett-az-elso-ezermilliard-dollaros-chip-gyarto-638930
- ↑ https://www.techpowerup.com/gpu-specs/
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal (magyarul)
- GeForce.com magyar oldal (magyarul)
